// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kató Béla lemondott volna, de nem hagyták

// HIRDETÉS

Az erdélyi református püspököt a Mikó-ügy szerencsétlen végkimenetele késztette arra, hogy felajánlja lemondását. Miután megerősítették tisztségében, háborút hirdetett.

Kató Béla az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári rendkívüli közgyűlésén tette ezt a gesztust, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének a visszaszolgáltatását érvénytelenítő bírósági határozat miatt, a közgyűlés azonban

egyhangúlag megerősítette tisztségében.

Kató Béla felszólalásában elmondta, az ítélet azt jelenti, hogy – legalábbis a bíróság szerint – az egyház olyan ingatlant kért vissza, ami nem volt az övé. Szerinte a bíróság határozata ezt jelenti:„Azt az egyházat, amely közel ötszáz esztendeig hitte, vallotta és gyakorolta a tízparancsolat betartását, most csalásért, hamisításért, mások vagyonának az ellopásáért ítélték el. 

Az ilyen egyházat szerintem azonnal be kell záratni, 

vezetőit börtönbüntetésre kell ítélni, mert félrevezettek egy egész országot, egy egész világot.”

 

Hozzátette, azért érzi felelősnek magát, mert Pap Géza korábbi püspökkel együtt közösen hozták meg a döntést, hogy nem engednek a zsarolásnak, amikor a Mikó-ügy magyar feljelentője azzal fenyegette az egyházat, hogy a Mikó-kollégiumot is elveszíti, ha ragaszkodik a kollégiumhoz tartozó lelkészi lakásokhoz.

 

Valamennyi felszólaló arra kérte a püspököt, hogy folytassa munkáját az egyház élén. A közgyűlés tagjai név szerinti szavazással egyhangúlag elutasították a lemondást.

Kató Béla a bizalmat megköszönve kijelentette, azért volt szükség a szavazásra, „mert 

háborúra készülünk, 

és a háborúban a tábornoknak tudnia kell, hogy milyen hadsereg áll mögötte”. A hadakozás első lépéseként bejelentette, hogy visszautasítja azt a kongruát (püspöki illetményt), amit a román állam ad számára. „Nem fogadhatom el egy olyan államtól, amelyik ilyen ítéletet hozott fölöttünk – mondta. Hasonló bejelentést tett Kántor Csaba püspökhelyettes is.

 

A közgyűlést megelőző prédikációjában Pap Géza korábbi püspök, zsinati elnök az egyházi vagyon Trianon utáni államosítási hullámait idézte. Úgy vélte, a ploiești-i táblabíróság az iratok szerint a református egyházat, valójában „Istent lopta meg”.

 

FRISSÍTVE:

 

A közgyűlésen felszólalt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint jogállamban nem szokás a bíróság ítéleteit bírálni, de 

Románia nem jogállam.  

„Ebben az országban az igazságszolgáltatás nem igazságot szolgáltat, hanem kiszolgál egy olyan rendszert, amelyiknek az a célja, hogy minket, erdélyi magyarokat legyengítsenek, leszegényítsenek” – fogalmazott a polgármester.

 

Mondott még keményebbeket is: „Újra kell értékelni a viszonyunkat a román államhoz. Lehetünk-e lojálisak egy olyan államhoz, mely kifoszt, másodrangú állampolgárnak tekint.  

Magyarországnak is újra kell értékelnie a román-magyar alapszerződést. 

Nem lehet Magyarország azok mellett a háborúban, akik ki akarnak bennünket fosztani.”

Antal Árpád szerint Erdély valamennyi lakójának fel kell tennie a kérdést, hogy jobb helyzetbe került-e az erdélyi román, a magyar, és a szász közösség, mint 1918 előtt volt.

 

„Ki lehet mondani azt, hogy közel száz év alatt a román adminisztráció sokkal több problémát okozott nekünk, mint amennyit megoldott. Igen, újra kell értékelnünk a viszonyulásunkat a román államhoz” - jelentette ki Sepsiszentgyörgy polgármestere. Antal Árpád kijelentette, a református egyház küzdelmében a továbbiakban is számíthat Sepsiszentgyörgy városára.

 

A közgyűlés határozatot fogadott el, melyben kijelentette, 

az egyház soha nem kívánta a más tulajdonát, 

de ragaszkodik a sajátjához, és semmilyen körülmények között nem mond le a Székely Mikó Kollégiumról, és más, a román állam által jogtalanul birtokolt javáról. Ragaszkodnak az egyház autonómiájához, és követelik az egyházak minden, a kommunizmusban vagy a jelenkorban elkobzott ingatlanának azonnali visszaszolgáltatását, továbbá egyforma bánásmódot minden romániai egyház számára.

 

Fotó: Erdélyi Református Egyházkerület Facebook-oldala

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS