Klaus Johannis már nem bréking nyúz. Uncsi. De ez nem rossz. Sabin Gherman megmondja, miért.
Micsoda címek: „Sokkoló videó Klaus Johannisról” (evz – capital.ro), lefordítva: Románia első, németül tökéletesen beszélő elnöke. Aztán: „BOMBAHÍR Klaus Johannisról! Senki sem számított erre” (libertatea.ro), lefordítva: Klaus Johannis nagyjából 4.000 példányt adott el önéletrajzából a Gaudeamus könyvvásáron. Amikor az ember rákattint ezekre a hírekre, mindig késztetést érez valami kedveset mondani, mint hajdanán Iliescu, a „sajtó egy bizonyos részéről”.
És itt van a paradoxon: a média többsége, bár gyalázza a pártokat, pont úgy viselkedik, mint a pártok:
mint ahogy a pártok is egyhangú szavazást. Ezért vannak manelésekről szóló hírek a gazdasági elemzések mellett, ezért szerepel Vadim Tudor Pontával és Kelemen Hunorral együtt.
A CNN-nek átlagosan 389.000 nézője volt főműsoridőben. Versenytársának, az MSNBC-nek átlagosan 674.000, míg a Fox News nézettsége az 1,6 milliót is meghaladta (forrás: Huffington Post, 2014 májusa, a paginademedia.ro-n keresztül) – és mégis, a világ hatalmasai viccesen azt szokták mondani, a háborúk addig nem kezdődnek el, amíg a CNN be nem jelenti. Ha ezt elmondjuk néhány főszerkesztőnek, azt kockáztatjuk, hogy mi leszünk az ügyeletes csodabogarak… – hogy is mondhatnának le a saját nézettségükről szóló hírekről, mellyel a politikus elvtársakat riogatják?
Johannis győzelme betett a román sajtó jelentős részének. Keveset beszél, felesége gyalog jár munkába, nem használja a „te állat”-ot és azt sem mondja, hogy nem úgy van télen, mint nyáron. A riporterek egymást tiporják, a szerkesztők szenzációs híreket követelnek üvöltözve – közben az emberek ugyanúgy elmennek dolgozni, az ötödikesek ugyanúgy írják a dolgozatokat:
Idézzük fel: a breaking news-zal 2001. szeptember 11-én ismerkedtünk meg. Láttuk, hogy képesek vagyunk sárga csíkot rajzolni a képernyőre és le sem tudtunk állni: így lett nemzeti álmatlanság oka Becali derékfájdalma. Hasonlóképpen Drăguşeanu szilikonjai, botoxa, lagzija és Irinel Munteanu kapuja. Ukrajna és Erdély elszakítása – március 15-én, amikor a magyar közösség kivonult Kolozsvár központjába, az országos tévék szerkesztői teljesen csalódottak voltak: „Elkezdődött a botrány? Hol vannak az Új jobboldalosok? A fene megegye őket, feleslegesen küldtük oda a stábot!”
A sajtó évek óta csak kattintásmennyiséget árul. Mindenféle kóklertől ugyanúgy vehetsz 10.000, vagy 100.000 kattintást, mint olajat a Metróban, ötösével. Ha rászánsz 300 lejt, a Facebook-oldalad is dagadni kezd. Így tettek mifelénk a nagy tévés sztárok, így tettek a politikai sztárok is – sem egyikük, sem másikuk nem kínál egy grammnyi hitelességet sem. És mind veszített.
Meggyőződésem, hogy a tévék üldözik Johannist. Tudom, hogy most a telefonszáma, vagy legalább egy hozzá közelálló személy email-címe a legkeresettebb „áru”. Ha az új elnök valóban meg akar valamit változtatni, akkor ezt kellene tennie: utasítsa el a sárga csíkot. Năstase abszolút uralkodói, de Băsescu játékosi szerepét is.
Így a szerkesztő elvtársak ráébredhetnek, hogy a politikán kívül is vannak fontos dolgok, és íme, egy szenzációs téma Romániának: egyetlen falusi gazda sem hal éhen, ha időben begyűjti a málét, vagy ha a restség nem akadályozza meg abban, hogy moslékot készítsen a disznóknak –
ekkor válna – bár a sajtó számára megdöbbentő lenne –
ez a nemzeti unalom igazán hasznossá.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén hétfőn az a nyertes, aki az október 22-i Loto 6/49 sorsoláson elvitte az első kategóriás, 17 760 754,40 lejes (több mint 3,32 millió eurós) főnyereményt.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.