Klaus Johannis már nem bréking nyúz. Uncsi. De ez nem rossz. Sabin Gherman megmondja, miért.
Micsoda címek: „Sokkoló videó Klaus Johannisról” (evz – capital.ro), lefordítva: Románia első, németül tökéletesen beszélő elnöke. Aztán: „BOMBAHÍR Klaus Johannisról! Senki sem számított erre” (libertatea.ro), lefordítva: Klaus Johannis nagyjából 4.000 példányt adott el önéletrajzából a Gaudeamus könyvvásáron. Amikor az ember rákattint ezekre a hírekre, mindig késztetést érez valami kedveset mondani, mint hajdanán Iliescu, a „sajtó egy bizonyos részéről”.
És itt van a paradoxon: a média többsége, bár gyalázza a pártokat, pont úgy viselkedik, mint a pártok:
mint ahogy a pártok is egyhangú szavazást. Ezért vannak manelésekről szóló hírek a gazdasági elemzések mellett, ezért szerepel Vadim Tudor Pontával és Kelemen Hunorral együtt.
A CNN-nek átlagosan 389.000 nézője volt főműsoridőben. Versenytársának, az MSNBC-nek átlagosan 674.000, míg a Fox News nézettsége az 1,6 milliót is meghaladta (forrás: Huffington Post, 2014 májusa, a paginademedia.ro-n keresztül) – és mégis, a világ hatalmasai viccesen azt szokták mondani, a háborúk addig nem kezdődnek el, amíg a CNN be nem jelenti. Ha ezt elmondjuk néhány főszerkesztőnek, azt kockáztatjuk, hogy mi leszünk az ügyeletes csodabogarak… – hogy is mondhatnának le a saját nézettségükről szóló hírekről, mellyel a politikus elvtársakat riogatják?
Johannis győzelme betett a román sajtó jelentős részének. Keveset beszél, felesége gyalog jár munkába, nem használja a „te állat”-ot és azt sem mondja, hogy nem úgy van télen, mint nyáron. A riporterek egymást tiporják, a szerkesztők szenzációs híreket követelnek üvöltözve – közben az emberek ugyanúgy elmennek dolgozni, az ötödikesek ugyanúgy írják a dolgozatokat:
Idézzük fel: a breaking news-zal 2001. szeptember 11-én ismerkedtünk meg. Láttuk, hogy képesek vagyunk sárga csíkot rajzolni a képernyőre és le sem tudtunk állni: így lett nemzeti álmatlanság oka Becali derékfájdalma. Hasonlóképpen Drăguşeanu szilikonjai, botoxa, lagzija és Irinel Munteanu kapuja. Ukrajna és Erdély elszakítása – március 15-én, amikor a magyar közösség kivonult Kolozsvár központjába, az országos tévék szerkesztői teljesen csalódottak voltak: „Elkezdődött a botrány? Hol vannak az Új jobboldalosok? A fene megegye őket, feleslegesen küldtük oda a stábot!”
A sajtó évek óta csak kattintásmennyiséget árul. Mindenféle kóklertől ugyanúgy vehetsz 10.000, vagy 100.000 kattintást, mint olajat a Metróban, ötösével. Ha rászánsz 300 lejt, a Facebook-oldalad is dagadni kezd. Így tettek mifelénk a nagy tévés sztárok, így tettek a politikai sztárok is – sem egyikük, sem másikuk nem kínál egy grammnyi hitelességet sem. És mind veszített.
Meggyőződésem, hogy a tévék üldözik Johannist. Tudom, hogy most a telefonszáma, vagy legalább egy hozzá közelálló személy email-címe a legkeresettebb „áru”. Ha az új elnök valóban meg akar valamit változtatni, akkor ezt kellene tennie: utasítsa el a sárga csíkot. Năstase abszolút uralkodói, de Băsescu játékosi szerepét is.
Így a szerkesztő elvtársak ráébredhetnek, hogy a politikán kívül is vannak fontos dolgok, és íme, egy szenzációs téma Romániának: egyetlen falusi gazda sem hal éhen, ha időben begyűjti a málét, vagy ha a restség nem akadályozza meg abban, hogy moslékot készítsen a disznóknak –
ekkor válna – bár a sajtó számára megdöbbentő lenne –
ez a nemzeti unalom igazán hasznossá.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Késsel támadt egy tanárnőre és megsebesítette egyik diáktársát is egy hetedik osztályos tanuló a besztercei Ștefan cel Mare-iskolában. A támadó diákot a rendőrök tartóztatták fel.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.
Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.