Klaus Johannis már nem bréking nyúz. Uncsi. De ez nem rossz. Sabin Gherman megmondja, miért.
Micsoda címek: „Sokkoló videó Klaus Johannisról” (evz – capital.ro), lefordítva: Románia első, németül tökéletesen beszélő elnöke. Aztán: „BOMBAHÍR Klaus Johannisról! Senki sem számított erre” (libertatea.ro), lefordítva: Klaus Johannis nagyjából 4.000 példányt adott el önéletrajzából a Gaudeamus könyvvásáron. Amikor az ember rákattint ezekre a hírekre, mindig késztetést érez valami kedveset mondani, mint hajdanán Iliescu, a „sajtó egy bizonyos részéről”.
És itt van a paradoxon: a média többsége, bár gyalázza a pártokat, pont úgy viselkedik, mint a pártok:
mint ahogy a pártok is egyhangú szavazást. Ezért vannak manelésekről szóló hírek a gazdasági elemzések mellett, ezért szerepel Vadim Tudor Pontával és Kelemen Hunorral együtt.
A CNN-nek átlagosan 389.000 nézője volt főműsoridőben. Versenytársának, az MSNBC-nek átlagosan 674.000, míg a Fox News nézettsége az 1,6 milliót is meghaladta (forrás: Huffington Post, 2014 májusa, a paginademedia.ro-n keresztül) – és mégis, a világ hatalmasai viccesen azt szokták mondani, a háborúk addig nem kezdődnek el, amíg a CNN be nem jelenti. Ha ezt elmondjuk néhány főszerkesztőnek, azt kockáztatjuk, hogy mi leszünk az ügyeletes csodabogarak… – hogy is mondhatnának le a saját nézettségükről szóló hírekről, mellyel a politikus elvtársakat riogatják?
Johannis győzelme betett a román sajtó jelentős részének. Keveset beszél, felesége gyalog jár munkába, nem használja a „te állat”-ot és azt sem mondja, hogy nem úgy van télen, mint nyáron. A riporterek egymást tiporják, a szerkesztők szenzációs híreket követelnek üvöltözve – közben az emberek ugyanúgy elmennek dolgozni, az ötödikesek ugyanúgy írják a dolgozatokat:
Idézzük fel: a breaking news-zal 2001. szeptember 11-én ismerkedtünk meg. Láttuk, hogy képesek vagyunk sárga csíkot rajzolni a képernyőre és le sem tudtunk állni: így lett nemzeti álmatlanság oka Becali derékfájdalma. Hasonlóképpen Drăguşeanu szilikonjai, botoxa, lagzija és Irinel Munteanu kapuja. Ukrajna és Erdély elszakítása – március 15-én, amikor a magyar közösség kivonult Kolozsvár központjába, az országos tévék szerkesztői teljesen csalódottak voltak: „Elkezdődött a botrány? Hol vannak az Új jobboldalosok? A fene megegye őket, feleslegesen küldtük oda a stábot!”
A sajtó évek óta csak kattintásmennyiséget árul. Mindenféle kóklertől ugyanúgy vehetsz 10.000, vagy 100.000 kattintást, mint olajat a Metróban, ötösével. Ha rászánsz 300 lejt, a Facebook-oldalad is dagadni kezd. Így tettek mifelénk a nagy tévés sztárok, így tettek a politikai sztárok is – sem egyikük, sem másikuk nem kínál egy grammnyi hitelességet sem. És mind veszített.
Meggyőződésem, hogy a tévék üldözik Johannist. Tudom, hogy most a telefonszáma, vagy legalább egy hozzá közelálló személy email-címe a legkeresettebb „áru”. Ha az új elnök valóban meg akar valamit változtatni, akkor ezt kellene tennie: utasítsa el a sárga csíkot. Năstase abszolút uralkodói, de Băsescu játékosi szerepét is.
Így a szerkesztő elvtársak ráébredhetnek, hogy a politikán kívül is vannak fontos dolgok, és íme, egy szenzációs téma Romániának: egyetlen falusi gazda sem hal éhen, ha időben begyűjti a málét, vagy ha a restség nem akadályozza meg abban, hogy moslékot készítsen a disznóknak –
ekkor válna – bár a sajtó számára megdöbbentő lenne –
ez a nemzeti unalom igazán hasznossá.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
További csütörtöki hírek: sebesült medve támadt egy autóból kiszálló emberre Maros megyében. És a pénzügyminiszter beizzítja az adóhivatalt.
Lakóház sarkának ütközött egy autó vasárnap éjszaka Szentegyházán. Mire a rendőrök kiérkeztek a helyszínre, senkit nem találtak a járműben, a közelben tartózkodó 29 éves férfi pedig azt állította, hogy ő csak utas volt.
Miközben Kolozsváron román közegben politikai vitába torkollt, hogy a tanfelügyelőség a tanévkezdés alkalmából ortodox misét „ajánlott” a román iskolák figyelmébe, a magyar tanintézetek esetében ez a kérdés nem okoz problémát.
Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.