// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

Ponta, a kozmikus hős

// HIRDETÉS

A stadionokon tartott megahozsannától a versben kinyalt elnökjelölti seggig minden jellemző a mi kis Victorunkra.

Szeptember közepén kezdődött a Nemzeti Stadionban, egy grandiózus demonstrációval, és ugyanolyan hangulatban ért véget, az Antena 3 gyártotta seggcsókoló műsorral. Victor Ponta sorsa már Mircea Cosma bemutatkozó versében meg volt írva:

„Victor, most születik a nagy román galaxis

a keresztre feszített mindenségben…” Ezt követte Florina Cercel kezének csodatevő érintése: „Amikor kezet fogtam önnel, először hirtelen nagyon jól éreztem magam. Színésznő lévén, nagyon érzékeny vagyok, és megérzem azoknak az embereknek az auráját, akikkel érintkezésbe kerülök. Jó annak az anyának, aki önt szülte!” Tegnap este pedig következett Dorel Vişan epifániája: „A sors lovai ismerik az utat, mi csak a gyeplőket tartjuk, ők elmennek, ahova kell. Egy elnöknek kozmikus a sorsa…” Mit is tehetünk e misztikus revelációkkal szemben, amikor a sors lovai vidáman trappolnak élőben anélkül, hogy a jóérzés képes lenne féken tartani őket? Az, hogy valaki kozmikus ostobaságot súroló dolgokat mond, hogy olyan ódákat költ, amilyeneket még Ceauşescunak sem szenteltek volna, egyetlen dolgot jelenthet: hogy az illetőnek nincs ki mind a négy kereke. Másrészt, ha valaki nyakló nélküli fogad el hódolatot, hízelgést, anélkül, hogy leégne a képéről a bőr, nos, ez egy új aranykort vetít előre.

A kis Csausika korszakát.

Két hónappal ezelőtt fogalmunk sem volt arról, hogy Ponta úr ennyire vallásos, és ettől nyugodtan éltünk, mert úgy gondoltuk, az istenhit – mindnyájunk számára – bensőséges aktus, melyet megélni, nem hangoztatni kell. De az utóbbi időben annyi hitvallással bombázott minket az elnökjelölt kormányfő, hogy – bár nehezen tudom undoromat elfojtani – megírok egy utolsó kommentárt e témával kapcsolatosan. Van egy kis különbség a hívő Ponta és a 331-esen utazók között, akik mindig keresztet vetnek, amikor a busz elhalad egy templom előtt. Van egy kis különbség az ortodox Ponta és a zsebkendőjüket, pénztárcájukat az ereklyetartóhoz dörzsölő emberek között: Isten szolgája Victor a villogós kocsiban veti a keresztet és nem áll sorba, hanem előre tolakszik az ereklyéknél. Amúgy az értelmezés ugyanolyan primitív: hiszen Ponta úr nem a hitet, az alázatosságot, a szelídséget, a jóságot szűri le a vallásból, hanem a babonát, a csodákat, a mirákulumokat. Ha egy vénasszony Olt megyében holnap Jézus arcképét fedezi fel egy tökben, Victor Ponta pénzt ad majd neki a költségvetésből, hogy építsen egy templomot a kert végében. Ha holnap egy teleormani bútlegger (pálinkahamisító – a szerk.) cujkává változtatja a vizet, hogy boldoggá tegye az egész falut, Ponta úr, a BOR támogatásával, sürgősségi rendelettel szentté avatja. Mindezek mellett apostolok, énekesek, színészek és publicisták egész hadserege igyekszik megfesteni Románia jövendőbeli elnökének galaxisok által bearanyozott ikonját. Jóságos Isten!

Hogy jutottunk idáig? Miből fakad ez a mértéktelenség? Ez a mérhetetlen gőg? Miből származik a pillanatnyi hatalmasok előtti hódolatnak ez a gyönyöre? Miként lehetséges, hogy jelentős karriert maguk mögött tudó emberek képesek hajlongani egy imposztor előtt?

De mivel Isten nem ver bottal, csütörtök este, az Antena 3-ban tanúi lehettünk azon ritka pillanatok egyikének, amikor az olcsó ravaszkodás teljes nevetségességében pompázik, és az a bizonyos lóláb minden oldalon kilóg.

Ponta úr elhibázta a nemzeti himnusz sorait.

Persze, kis hibáról van szó, aprócskáról, de miután a büszke román azért vett lendületet, hogy a románizmus alapjából „ossza ki” a Dajcsot, majd elbotlott a saját cselében, a csapás kegyetlen volt. Valaki elejtette a kozmikus lovak gyeplőit és Ponta úr a saját súlyánál fogva esett hasra, a saját olcsó ravaszkodása által eltaposva. A kormányfő a saját nyelvébe lőtte a Klaus Johannis számára fellengzősen előkészített „ezüstgolyó”-t.

És mit tett aztán, másnap, Johannis úr? Énekelt. Kórista volt. Tenor. Különben is, még jó, hogy Ponta úr nem a „Miatyánk” elmondására provokálta Johannis urat! Ki tudja, mi sült volna ki belőle…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Romániából jártak át fosztogatni Magyarországra: zsákszámra vitték a laptopokat és mobiltelefonokat
Krónika

Romániából jártak át fosztogatni Magyarországra: zsákszámra vitték a laptopokat és mobiltelefonokat

Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról
Krónika

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról

Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program, és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtó támogatására is elérhető egy pályázat – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn.

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között
Székelyhon

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között

Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS