// 2026. január 14., szerda // Bódog

A másik Románia

// HIRDETÉS

Erdély még vár. A másik, a vörös Romániára. Stelian Tănase megírta.

A diákjaimnak néha elmondom: annak ellenére, hogy csaknem 100 éve létezik egy Románia nevű állam,

még nem vagyunk ország.

Az a helyzet, hogy az 1918-as egyesülés túl rövid ideje történt és a túlságosan eltérő történelmű, túlságosan nagy kulturális és civilizációs különbségű tartományoknak még nem volt idejük összeforrni.

A románok egyelőre nem alkotnak közösséget.

Arról nem is beszélve, hogy Románia normális fejlődése valójában 1940-ben véget ért és csak 1990-ben, 50 évvel később kezdődött újra. Az európai történelem mostoha volt velünk. Ha mindezeket egymás mellé tesszük, akkor nagyjából tudjuk, miről van szó. Az idő és a történelmi esély hiánya

két különálló módon létező Romániához vezetett.

Ezeket a gondolatokat a november 2-i választás nyomán megrajzolt választási térkép idézte fel bennem újra. Egyik oldalon van egy kékre festett Erdély, a másikon a vörös Ókirályság. Középen van még egy hárommegyényi magyarok által lakott zöld sziget (a szerző rosszul tudja, csak Hargita és Kovászna megye volt zöld - szerk. megj.) – de itt most 20 millió románról beszélünk. Nem lett volna semmi gond, ha a térkép úgy nézett volna ki, mint egy sakktábla. De ez a két – földrajzilag a Kárpátok által is szétválasztott –, eltérő jellegzetességű övezet kirajzolódása már probléma. Az 1990-es, 1992-es választási térkép ugyanezt, a két Romániát szétválasztó képet mutatta. Akkor egy dühös erdélyi azt mondta nekem: Maradjatok a saját Romániátokban! De mégis, mik lennének a különbségek? Erdélyben magasabb az írni, olvasni tudók száma, mint az Ókirályságban, magasabb az életszínvonala, nagyobb fokú a városiasodás. Erdély iparosítottabb az Ókirályságnál. Satöbbi. Itt abbahagyom az összehasonlításokat.

Amikor gépkocsival Piteşti-ből átmész Nagyszebenbe, mintha más országba kerülnél,

mintha már nem Romániában lennél.

A házak gondozottabbak, az utak jobban karban vannak tartva, a falvakban nagyobb a tisztaság, az emberek képzettebbek és udvariasabbak. És ez nem új dolog. Amikor Dinicu Golescu 1821-ben Bukarestből Brassóba ment száműzetésbe, és egy kőből felépült városra bukkant, megértette Havasalföld elmaradottságának mértékét. Ha megnézzük, a helyzet a mai napig, 2014-ig nem változott. Az Erdély, illetve Moldva/Havasalföld közötti különbségek ugyanolyan nagyok maradtak. Ezek a románnak mondott tartományok az életszínvonal, civilizáció és kultúra terén sohasem közeledtek egymáshoz. A szakadék/gátak ugyanazok. És fontos: Románia európaiasodásának Havasalföld és Moldva elmaradottsága a fő akadálya.

A szükséges kiigazításokhoz még néhány nemzedékre szükség van. Természetesen,

ha Erdélynek lesz még türelme

és ideje bevárni a regátiakat.

U.i.: Több nemzedékre visszamenően bukaresti/regáti vagyok.

Fotó: Diana Iurkiewicz

// HIRDETÉS
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi
Főtér

Felháborították az adóemelések, öt kiló aprópénzzel jelent meg a városházán egy férfi

További híreink: a kormány eközben már közleményben is mentegeti a „reformnak” nevezett adóemeléseit, egy autórongáló fiatal pedig a TikTokon buktatta le saját magát.

Elkerekedett a polgárok szeme, amikor az első adófizetési napon a pénztárhoz járultak
Krónika

Elkerekedett a polgárok szeme, amikor az első adófizetési napon a pénztárhoz járultak

Országszerte megnyíltak hétfőn a polgármesteri hivatalok adó- és illetékosztályai, ahol a polgárok kifizethetik az ettől az évtől sok esetben a duplájára, sőt a háromszorosára emelkedett helyi adóikat.

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig
Főtér

A Kárpátok Prigozsinjának útja az idegenlégiótól a dubaji letartóztatásig

Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.

Akik már az első órákban befizették a megemelt helyi adókat
Székelyhon

Akik már az első órákban befizették a megemelt helyi adókat

Hétfőtől lehet befizetni a helyi adókat és illetékeket Marosvásárhelyen. Már az esztendő első nyitvatartási napján többen éltek a lehetőséggel, és törlesztették pénzügyi kötelezettségeiket, de hosszú sorok sehol nem alakultak ki hétfő reggel.

Adóemelés: tiltakozásként öt kiló aprópénzzel fizette be a helyi adóját egy férfi
Krónika

Adóemelés: tiltakozásként öt kiló aprópénzzel fizette be a helyi adóját egy férfi

Sajátos tiltakozási módot talált egy suceavai férfi a helyi adók drasztikus megemelése ellen: csak aprópénzzel fizette be tartozását az önkormányzatnak.

Sarkvidéki hideg: mínusz 20 fok alá esett a hőmérséklet Székelyföldön
Székelyhon

Sarkvidéki hideg: mínusz 20 fok alá esett a hőmérséklet Székelyföldön

Székelyföld-szerte mínusz 15 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket hozott az idei tél eddigi legfagyosabb éjszakája. A Kovászna megyei Bodzafordulón pedig ennél is hidegebb reggelre ébredtek – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat adataiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A fény győzedelmeskedésének már az újkőkorszak óta szemtanúja az emberiség – miért lenne ez most másképp?

Sánta Miriám

December 21-22. a téli napfordulót jelzi. Van néhány dolog, ami örökérvényű és zsigeri.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Sánta Miriám

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

„A restitúció a román demokrácia egyik valódi fokmérője”

Sólyom István

A romániai visszaszolgáltatási eljárás során nem lehet jogbiztonságról beszélni – mondta dr. Murádin János történész a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán tartott VII. Társadalomtudományi Seregszemlén.

// HIRDETÉS