// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Temesvár tudja, hogy mit akar

// HIRDETÉS

A temesváriak ismét bebizonyították: szeretnek tüntetni és nagyon nem csípik a kommunistákat. A szombat esti tüntetésen az is kiderült: Bánság már saját zászlóval nyomul.

Temesvár utcáin már szombat kora délután érezni lehetett, hogy készül valami. A forgalmasabb útvonalakon feltűnően sok közlekedési rendőr feltűnően sok gépjárművezetőt igazoltatott, a belváros buszmegállóiban, gyalogátkelőinél rendőrök ügyeltek a biztonságra. Ekkor még azt gondoltuk, hogy a fokozott rendőri jelenlét Victor Ponta várt látogatása miatt indokolt, csak később derült ki, hogy a baloldali államfőjelölt utolsó pillanatban lemondta a vizitet, és a felhajtás valószínűleg az esti Ponta-ellenes tüntetésnek tudható be.

Figyelembe véve, hogy közel nyolcezer személy jelezte részvételét az egyetemisták és helyi civilek által a Facebookon meghirdetett tüntetésen, ugyanakkor a temesváriak forradalmi szellemiségét ismerve nem csoda, hogy a biztonságiak nagy erővel készültek a tüntetésre.

Nehéz megbecsülni, hogy végül mennyien voltak jelen az Opera-téren: a csendőrök szerint ezren, a szervezők szerint viszont ötezren lehettek, legtöbben fiatalok – párban vagy egyedül, gyerekkel vagy házi állattal, gyalog vagy biciklivel.

A civilizált tömeg összképét némileg rontotta néhány hőzöngő futballhuligán, akik az első sorokban alkalomhoz nem illő rigmusokat skandáltak, beszólásokkal provokálták a békésen tüntetőket, a felszólalókat, és főként az őket megörökítő sajtósokat. A csendőrség hét személyt állított elő, közülük hatot 200 lejre büntettek, egy ellen pedig büntetőeljárást indítottak.

Szimpatikusan viszonyultak mindehhez a felszólalók és a szervezők, mondván: megértik, hogy az elmúlt huszonöt év politikája miatt sokan feszültek, de nem a gyűlölet és a feszültségkeltés fogja előrébb vinni az országot, hanem az összefogás, illetve az, ha minél többen elmennek Ponta-ellen szavazni. A legfőbb célja a tüntetésnek ugyanis az volt, hogy megmutassák Bukarestnek, hogy a forradalom városában nem kérnek a kommunizmusból, nem kérnek a vele azonosított Victor Pontából.

 

Az eseményen civilek és volt forradalmárok szólaltak fel. A fő üzenetük az volt: elegük van Victor Pontából, mindent meg kell tenni kormányának megdöntésére, ki kell állni a külföldön élő román állampolgárok mellett, továbbá nem szabad hagyni, hogy Bukarest kizsákmányolja a Bánságot. A tüntetés „himnuszát” Cristian Cazacu irányításával és gitárkíséretével énekelte a tömeg. Zenével ellensúlyozták a provokációkat.

 

 

Egyes transzparensek fiskális decentralizációt követeltek, ugyanakkor az 1918-ban egy napig létezett Bánsági Köztársaság nem hivatalos zászlója is előkerült (zöld alapon fehér kereszt).

 

 

Klaus Johannis neve egyszer hangzott el a tüntetés ideje alatt. A szervezők a megmozdulást az 1989-es forradalommal igyekeztek párhuzamba állítani, így több olyan momentuma is volt, mely az akkori eseményeket idézte.

 

 

A demonstráció végül este nyolc körül ért véget. A szervezők felhívták a figyelmet: legközelebb november 14-én vonulnak utcára.  

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS