// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

A vörös sarló

// HIRDETÉS

CTP haragja lesújt a vörös sarlóra szavazó románokra!

A Román Kommunista Párt és utódai 1946. november 19. és 2014. november 2. között minden alkalommal megnyerték a választásokat.

1990-ben a FSN első lett, 67,02 százalékkal.

1992-ben Ion Iliescu FSDN-je győzött.

1996-ban a PDSR 2. lett, de csak egy széles körű, CDR-nek nevezett „jobboldali” koalíció előzte meg, nem valamelyik másik párt.

2000-ben a PDSR újra egyértelműen győz, a 2. helyen a PRM végez.

2004-ben az Igazság és Igazságosság Szövetség, a PNL–PDL nem tudja legyőzni a PSD-t.

2008-ban a PSD kapja a legtöbb szavazatot.

2012-ben a PSD a PNL-vel együtt újra több mint 60 százalékkal győz, mint 1990-ben.

Iliescu, Năstase, Geoană elnökjelöltek vesztettek el választásokat –

a Párt soha.

A statisztikai értelemben vett román több mint fél évszázada egyetlen pillanatig sem mondott le a vörös opcióról. Ami nem feltétlenül kommunizmust jelent, legfeljebb ha nevet kell adni a statisztikai román szabadságtól, a meggyilkoltak által elnyert és teherként a vállára vetett szabadságtól való félelmének. Vagy a teli has mániájának – tudják, „éhen halunk!” egy túlsúlyosakkal teli és a kidobott élelem terén európai bronzérmes országban –; az ingyen ital iránti sóvárgásnak – „Istenem, add, hogy ócsóbb legyen a pia!” –; a gondolkodás nehéz foglalkozásának gúnyolódással és vihogással való felváltásának – „Inkább egy vidám nótát énekeljünk!” –; a csapatszellemes tolvajok iránti szimpátiának – „Nem baj, ha lopnak, de jusson nekünk is!” –; a jatt és a spricc országának, az alamizsnák iránti sóvárgásnak és az alamizsnaosztók iránti hálának, a nyugalom iránti misztikus igénynek – „Jó emberek, nyugalomra van szükségünk!” –, vagyis a lelkiismeret elaltatásának. Ha ugyan még nem műtötték ki teljesen.

A félelem neve – félelem a gondolkodástól, félelem a nem koldulástól, félelem attól, hogy nem sorba állítva terelnek bennünket asztalhoz, félelem attól, hogy nem sikerül a hatalom lábához kuporodni, félem a szabadságtól.

Tévedés azt mondani, hogy visszatértünk 1990-be. Mert sohasem hagytuk el igazán.

A sarló és a kalapács többé nem csépeli Romániát. De ha megnézzük a választási térképet, látható, hogy a sarló megmaradt, a régi Regát, Moldva és Havasalföld vörös sarlója, mely körbeveszi a 25 éve kék és sárga Erdélyt.

És melyre egy nap lesújthat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS