// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

A vörös sarló

// HIRDETÉS

CTP haragja lesújt a vörös sarlóra szavazó románokra!

A Román Kommunista Párt és utódai 1946. november 19. és 2014. november 2. között minden alkalommal megnyerték a választásokat.

1990-ben a FSN első lett, 67,02 százalékkal.

1992-ben Ion Iliescu FSDN-je győzött.

1996-ban a PDSR 2. lett, de csak egy széles körű, CDR-nek nevezett „jobboldali” koalíció előzte meg, nem valamelyik másik párt.

2000-ben a PDSR újra egyértelműen győz, a 2. helyen a PRM végez.

2004-ben az Igazság és Igazságosság Szövetség, a PNL–PDL nem tudja legyőzni a PSD-t.

2008-ban a PSD kapja a legtöbb szavazatot.

2012-ben a PSD a PNL-vel együtt újra több mint 60 százalékkal győz, mint 1990-ben.

Iliescu, Năstase, Geoană elnökjelöltek vesztettek el választásokat

a Párt soha.

A statisztikai értelemben vett román több mint fél évszázada egyetlen pillanatig sem mondott le a vörös opcióról. Ami nem feltétlenül kommunizmust jelent, legfeljebb ha nevet kell adni a statisztikai román szabadságtól, a meggyilkoltak által elnyert és teherként a vállára vetett szabadságtól való félelmének. Vagy a teli has mániájának – tudják, „éhen halunk!” egy túlsúlyosakkal teli és a kidobott élelem terén európai bronzérmes országban –; az ingyen ital iránti sóvárgásnak – „Istenem, add, hogy ócsóbb legyen a pia!” –; a gondolkodás nehéz foglalkozásának gúnyolódással és vihogással való felváltásának – „Inkább egy vidám nótát énekeljünk!” –; a csapatszellemes tolvajok iránti szimpátiának – „Nem baj, ha lopnak, de jusson nekünk is!” –; a jatt és a spricc országának, az alamizsnák iránti sóvárgásnak és az alamizsnaosztók iránti hálának, a nyugalom iránti misztikus igénynek – „Jó emberek, nyugalomra van szükségünk!” –, vagyis a lelkiismeret elaltatásának. Ha ugyan még nem műtötték ki teljesen.

A félelem neve – félelem a gondolkodástól, félelem a nem koldulástól, félelem attól, hogy nem sorba állítva terelnek bennünket asztalhoz, félelem attól, hogy nem sikerül a hatalom lábához kuporodni, félem a szabadságtól.

Tévedés azt mondani, hogy visszatértünk 1990-be. Mert sohasem hagytuk el igazán.

A sarló és a kalapács többé nem csépeli Romániát. De ha megnézzük a választási térképet, látható, hogy a sarló megmaradt, a régi Regát, Moldva és Havasalföld vörös sarlója, mely körbeveszi a 25 éve kék és sárga Erdélyt.

És melyre egy nap lesújthat.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS