CTP haragja lesújt a vörös sarlóra szavazó románokra!
A Román Kommunista Párt és utódai 1946. november 19. és 2014. november 2. között minden alkalommal megnyerték a választásokat.
1990-ben a FSN első lett, 67,02 százalékkal.
1992-ben Ion Iliescu FSDN-je győzött.
1996-ban a PDSR 2. lett, de csak egy széles körű, CDR-nek nevezett „jobboldali” koalíció előzte meg, nem valamelyik másik párt.
2000-ben a PDSR újra egyértelműen győz, a 2. helyen a PRM végez.
2004-ben az Igazság és Igazságosság Szövetség, a PNL–PDL nem tudja legyőzni a PSD-t.
2008-ban a PSD kapja a legtöbb szavazatot.
2012-ben a PSD a PNL-vel együtt újra több mint 60 százalékkal győz, mint 1990-ben.
Iliescu, Năstase, Geoană elnökjelöltek vesztettek el választásokat –
A statisztikai értelemben vett román több mint fél évszázada egyetlen pillanatig sem mondott le a vörös opcióról. Ami nem feltétlenül kommunizmust jelent, legfeljebb ha nevet kell adni a statisztikai román szabadságtól, a meggyilkoltak által elnyert és teherként a vállára vetett szabadságtól való félelmének. Vagy a teli has mániájának – tudják, „éhen halunk!” egy túlsúlyosakkal teli és a kidobott élelem terén európai bronzérmes országban –; az ingyen ital iránti sóvárgásnak – „Istenem, add, hogy ócsóbb legyen a pia!” –; a gondolkodás nehéz foglalkozásának gúnyolódással és vihogással való felváltásának – „Inkább egy vidám nótát énekeljünk!” –; a csapatszellemes tolvajok iránti szimpátiának – „Nem baj, ha lopnak, de jusson nekünk is!” –; a jatt és a spricc országának, az alamizsnák iránti sóvárgásnak és az alamizsnaosztók iránti hálának, a nyugalom iránti misztikus igénynek – „Jó emberek, nyugalomra van szükségünk!” –, vagyis a lelkiismeret elaltatásának. Ha ugyan még nem műtötték ki teljesen.
A félelem neve – félelem a gondolkodástól, félelem a nem koldulástól, félelem attól, hogy nem sorba állítva terelnek bennünket asztalhoz, félelem attól, hogy nem sikerül a hatalom lábához kuporodni, félem a szabadságtól.
Tévedés azt mondani, hogy visszatértünk 1990-be. Mert sohasem hagytuk el igazán.
A sarló és a kalapács többé nem csépeli Romániát. De ha megnézzük a választási térképet, látható, hogy a sarló megmaradt, a régi Regát, Moldva és Havasalföld vörös sarlója, mely körbeveszi a 25 éve kék és sárga Erdélyt.
És melyre egy nap lesújthat.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.
Országszerte 2172 hivatásos katonai állást hirdetett meg a román védelmi minisztérium. A hétfőn kezdődött toborzási kampányban 18 és 45 év közötti jelentkezőket várnak, akiknek legalább tíz osztály elvégzéséről szóló bizonyítványuk van.
Továbbá: jaj, nektek, állattenyésztők, jön a vega népmozgalom, Gigi Becali megadta a hangot. És halleluja, a liberálisok megszavazták a Niculescu-kormányt, persze, nem jó kedvükben.
Megtiszteltetés és óriási felelősség volt Románia miniszterelnök-helyetteseként képviselni a magyar közösséget, és felelősséggel dolgozni a kormányban – írta szerda délutáni posztjában Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora.
Romániával példálózott Magyar Péter miniszterelnök, amikor az Országgyűlésben a jövő évi költségvetés kapcsán a túlköltekezés veszélyire figyelmeztetett.
Szúró-vágó eszközzel megsebesítette egyik osztálytársát egy 15 éves diák csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában – közölte az Argeș megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.