// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Erdélyi mérnök lehet az új drónsztár

// HIRDETÉS

Egyre nagyobb sikereket ér el a csíkszeredai Bustya Attila.

Bécsben, a nemzetközi színpadon is bemutathatta gépeit Bustya Attila fiatal csíkszeredai mérnök, aki a ma egyre divatosabbá váló légi járművekre, a drónokra szakosodott. Az osztrák fővárosban nagy érdeklődést váltott ki a lehetséges vásárlók és befektetők részéről egyaránt. Egy osztrák alpinista, aki meg szeretné dönteni a drónok magassági világrekordját, ennek során Bustya gépeit használná. Az ambiciózus mérnök – aki városát, Csíkszeredát a drónok fővárosaként képzeli el – azt reméli, jövő márciusban már két világrekordot (magasság és repülési idő) is magáénak mondhat majd.

A csíkszeredai Bustya Attila 2013 nyarán látott először drónt. A tanult közgazdászt és mérnököt teljesen lenyűgözte az új technológia, ezért eldöntötte, maga is épít egyet.

Mivel nem volt megelégedve a piacon kapható modellek maximális repülési idejével, a tervezésnél erre a tényezőre összpontosított. Az első prototípus már 40 percet repült, ami ebben a kategóriában kuriózumnak számít.

Bustya, aki jelenleg a Brassói Transylvania Egyetem Zöld Járművek Tanszékének hallgatója, időközben folyamatosan fejlesztette drónjait. Ezekkel a modellekkel nyert tavasszal az egyetem tudományos konferenciáján, majd pedig egy országos versenyen is. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (közismertebb nevén Tusványos) megrendezésre került Hackathon in the box vetélkedőn az első helyen végzett, és ennek köszönhetően kiállítóhelyet nyert a Nemzeti Innovációs Hivatal budapesti Innotrends kiállításán.

Bustya a kiállításon már két új modellel szerepelt: az egyik 107 percig képes a levegőben maradni, a másik pedig 100 km/h fölötti sebességgel repül. Ezek hatalmas érdeklődést váltottak ki, több lehetséges befektető is felvetette a sorozatgyártás ötletét.

A fiatal mérnök azt követően a Loffice startup versenyen vett részt, amely egyben a bécsi Pioneers fesztivál „beugrójának” számított. A zsűrit ezúttal is meggyőzték Bustya drónjai, így a budapesti rendezvény győzteseként a napokban már Bécsben, a nemzetközi színpadon is bemutathatta gépeit.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS