Bréking. A dákok találták fel a modern kommunikációt.
Egy román dakológus szerint az orosz, német, brit, japán és csilei tudományos propagandagépezet által terjesztett hír, miszerint a dákok analfabéták lettek volna, nem egyéb szemenszedett rágalomnál, továbbá mélységesen sérti a nagy dák nép intelligenciáját. Victor R. meggyőződéssel állítja, ezeknek a lopott diplomás parvenüknek fogalmuk sincs a dákok fejlett civilizációjáról. Ugyanis több mint valószínű, hogy a dákok kizárólag online kommunikáltak, a Skype, Facetime és egyéb chatalkalmazások segítségével.
„Én öt éve egy szót se írtam le kézzel. Elképzelhető, hogy már nem is tudok írni. Ez azt jelenti, hogy analfabéta vagyok? Lehet. De akkor az is lehet, hogy a dákok olyan technológiák birtokában voltak, amelyekkel ezek a németek és japánok még csak most ismerkednek.” – jelentette ki Victor R. a fővárosi nagypiac szotyis bódéja mellett a múlt hétvégén tartott dakológiai konferencián.
A román dakológus határozottan állítja: a valószínűleg egy földönkívüli civilizációtól ellopott, fejlett kommunikációs technológiák híján Burebista képtelen lett volna irányítani hatalmas birodalmát. A tárgyi bizonyítékok pedig ott vannak a szemünk előtt, csak észre kell venni őket. Traianus oszlopán olyan dákokat látni, akik mobiltelefonokat használnak, a sarmisegetuzai andezit napóra pedig nem más, mint egy hatalmas antenna, melynek segítségével a dákok távoli rokonaiknak üzentek.
Továbbá mocskos hazugság, hogy a Traianus-oszlopon megörökített Decebal kardot tart a kezében. Az ominózus tárgy valójában egy okostelefon, mellyel az uralkodó éppen a szabad dákokat hívja, mentenék ki őt a rómaiak karmai közül.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A bíróságon folytatódhat a Bihar megyei magyar közélet egyik legrégebbi politikai konfliktusa: Szabó Ödön pert indított Csomortányi István ellen. Az RMDSZ-es politikus rágalmazásról beszél, az EMSZ-alelnök szerint a per célja az elhallgattatása.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
A magyar kormány képviselőinek jelenlététől teszi függővé az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) panelbeszélgetésein való részvételt több külhoni magyar egyetem vezetősége.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?