// 2026. október 10., szombat // Gedeon

A szabadság élménye

// HIRDETÉS

Ezt jelenti 1956 Kolozsváron 2014-ben. Tucatnyian emlékeztek koszorúval, kéttucatnyian hallgatták őket.

Hideg, nyirkos de roppant ünnepi volt a hivatalos október 23-i megemlékezés Kolozsváron. Délután kettőre gyűltek össze az emlékezők a Sétatéri parkban a Szakáts Béla készítette, börtönajtót idéző 1956-os emlékműnél.

Megtorlás forradalom nélkül – nagyjából ez történt Kolozsváron 1956-ban. Október végén a magyar diákok a Szabad Európa Rádiót és az Amerika Hangját hallgatták és kommentálták, tulajdonképpen forradalmi cselekményre nem került sor.

 

November elsején viszont a diákság nagy számban ment ki a Házsongárdi temetőbe meglátogatni az ott nyugvó kultúrhéroszok sírjait, amelyek rendbetételét és gondozását 1956 nyarán kvázi hivatalos feladatként kapta a magyar tanszék három aspiránsa, Dávid Gyula, Varró János és Lakó Elemér.

 

Mivel a magyarországi forradalom híre október végére Kolozsvárra is eljutott, az akkor még önálló Bolyai Egyetem rektora, Bányai László október 31-én este gyűlésen tiltotta meg a halottak napi megemlékezést. Lakó Elemér és Varró János tanársegéd ott volt a gyűlésen, Dávid Gyula viszont nem értesült a tiltásról, és másnap kiment a kokárdát és gyászszalagot viselő diákokkal a temetőbe virágot tenni és gyertyát gyújtani  Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Bölöni Farkas Sándor, Apáczai Csere János és felesége, Aletta van der Maet, Dsida Jenő, Kriza János, Reményik Sándor sírján.

 

A megtorlás utána azokat vette célba, akik kimentek a temetőbe, vagy a magyarországi forradalomtól felbuzdulva híreket, folyóiratokat továbbítottak, verseket írtak vagy terjesztettek teljesen informális módon. Hogy milyen volt a hangulat az egyetemi diákság körében, mennyire lehetetlen vádakat fogalmaztak meg később emiatt a koncepciós perekben és ítéletekben, arról itt lehet bővebben olvasni.

 

Ma 1956 a szabadság szeretetét, élményét és reményét jelenti – vélte Barabás János vezető konzul, Máthé András Levente képviselő és Horváth Anna kolozsvári alpolgármester (a fenti képen). Mindhárman hangsúlyozták, a forradalom szelleme elősegítette és folyamatosan biztosította a magyar kultúra és önazonosság megmaradását Kolozsváron.

 

Ennél egyénibbet csak Horváth Anna mondott, illetve Buchwald Péter a megemlékezést szervező Kolozsvár Társaságtól. Ahogy köztünk, úgy az 1956-os temetőlátogatás résztvevői között is bizonyára voltak forróbb fejűek és türelmetlenebbek, mondta az alpolgármesterasszony, aki szerint most viszont a gyakorlatias lépések, a körültekintő tervezés és a folyamatos párbeszéd az, amivel az erdélyi magyarság boldogulni tud.

 

 

Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke és Buchwald Péter koszorúz.

 

Buchwald Péter 1956-ban harmadéves volt a kémia szakon. Elmondta, az akkori eseményekben inkább a bölcsész- és joghallgatók vettek részt, a vegyészek csak maguk között szurkoltak a magyarországi forradalomnak, mégis reményteljes eufóriában töltötték azt a pár napot. Mert nem akarták elhinni, hogy ezt a magyar forradalmat is vérbefojtják.

 

1956 nélkül viszont nem lett volna 1989 – mondta Buchwald, aki szerint a két forradalom abban különbözik, hogy az 1956-ost leverték, míg az 1989-est ellopták. A párhuzam tanulsága, amit semmiképp sem szabad elfelejteni – tágította tovább a kereteket Buchwald –, az az, hogy egyszer minden diktatúra vagy annak jeleit viselő politikai berendezkedés véget ér.

 

A beszédek és a koszorúzás között a János Zsigmond Unitárius Kollégium kórusa énekelt Ercsey-Ravasz Ferenc karnagy vezényletével. A legnagyobb tapsot viszont az utolsónak koszorúzó Dávid Gyula kapta. Az akkori tanársegéd ma az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke.

 

 

 

Bár Romániára nem terjedt át forradalom, 1956 után itt is leszámolás következett - írja az MTI. Tófalvi Zoltán erdélyi publicista, történész kutatásai szerint Romániában húsz embert végeztek ki az '56-os magyar forradalom eszméivel való azonosulásukért a kommunista hatóságok, a Magyarországon kivégzett több mint kétszáz mártír közül pedig nyolcan voltak erdélyi születésűek.

 

Az 1956-os forradalmat a román kommunista hatóságok ürügyként használták az erdélyi magyar értelmiség megfélemlítésére: a román hadbíróságok 826 embert, köztük 620 magyart ítéltek el mintegy 14 ezer évnyi börtönre, a politikai komisszárok pedig több mint ezer magyar hallgatót zártak ki az egyetemekről.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS