Marius Popică, Kovászna megye prefektusa nyílt levélben adta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tudtára, hogy „csalódott” benne, mert nem mutat elég tiszteletet Románia nemzeti ünnepe iránt.
Levelében a prefektus kifejti: december elseje nem egy „akármilyen nap”, hanem a román állam ünnepe. Azé az államé, „amely garantálja mindennapjaink csendjét és békéjét, amely biztosítja taníttatásunkat, az anyanyelvhez való jogunkat, gyermekeink nevelését”. Popică szerint Antal Árpád azért is hálát adhatna a román államnak, hogy egyáltalán polgármesterré lett („amely tisztséget kétségkívül megérdemel” ), hiszen ez azt jelenti, hogy szabad, demokratikus, diszkriminációmentes választások voltak. Már az is érdeme a román államnak, hogy a szabad sajtón keresztül civilizált üzenetváltásra kerülhet sor közöttük, és azt is a román államnak kell megköszönni, hogy Bukaresten keresztül uniós forrásokból lehet fejleszteni a várost – írja a prefektus.
Kérünk, és egyre többet várunk az államtól, de mit adunk mi cserébe?
Először nekünk kellene tiszteletet mutatni, aztán elvárni, hogy tiszteljenek. „Egy anya is csak egy kis figyelmet vár gyerekétől mindazért, amit érte tesz. Az állam is csak azt várja, hogy betartsuk a törvényeket, tiszteljük a szimbólumokat, a tradíciókat és a születésnapját, amely december elsejére esik. Olyan sok ez?” – zárul Marius Popică Antal Árpádhoz intézett nyílt levele.
Antal Árpád polgármester a Háromszéknek nyilatkozva fontosnak tartotta megjegyezni: értékeli a prefektus civilizált hangnemét, ami azt jelzi, az eddigi román kormánymegbízottak közül Marius Popicá-val a legkorrektebb a kapcsolata. Ami a román állammal szembeni számon kért tiszteletet illeti, Antal Árpád úgy véli:
az, hogy betartja a törvényeket, fizeti az adót, igenis az állammal szembeni tiszteletet jelenti.
„De hogy azért kellene tisztelni december 1-jét, mert akkor alakult meg az a román állam, amely biztosítja a jólétet, a társadalmi csendet, a szabad választásokat, a szabad sajtót és mindazt, amit még felsorol a prefektus, nos, ezekkel saját csapdájába esett, ezeket ugyanis nem 1918. december 1-je szavatolja, hanem 1989. december 22-e, és én éppen azt kértem, hogy az 1989-es rendszerváltás napja legyen Románia nemzeti ünnepe, melyet, mellékesen, magyar ember, Tőkés László robbantott ki” – ecsetelte. Sepsiszentgyörgy polgármesterének érvelése szerint az 1989 előtti időszak az erdélyi magyarság számára az elnyomást, az asszimilációs törekvéseket jelentette, ha pozitívan akarunk viszonyulni az államhoz, csak az 1989 utáni időszak jöhet számításba.
„Bár az sem felhőtlenül – gondolok az 1990-es fekete márciusra, vagy arra, hogy huszonöt év után sincs államilag finanszírozott magyar egyetem Romániában, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a törvény ellenében sincs magyar kar, és a példákat sorolhatnám még sokáig. A prefektus érvei csak azt erősítik, hogy Románia nemzeti ünnepének december 22-ének kellene lennie, azt mi is magunkénak éreznénk, míg december 1-jéről a magyarságnak csak a be nem tartott ígéretek jutnak az eszébe. Az erdélyi magyarság szempontjából az 1918. december 1-jén született román állam több problémát okozott, mint amennyit megoldott” – összegzett Antal Árpád.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) eközben közleményben tudatta: felháborodással fogadja a december 1. megünneplésére kötelező törvényt, és a múltidézés jegyében inkább a gyulafehérvári határozatokat ajánlja a román törvényhozásban részt vevők figyelmébe. A közleményben
arra szólítják fel az erdélyi magyarságot, ne ünnepeljék december elsejét.
„A ceauşescui nacionalizmust tovább éltető törvény célja nyilvánvalóan Erdély és a magyar közösség megalázása. A románok pedig az ünnepnek titulált napon – csakúgy, mint az év többi napján – rendre megfeledkeznek az egyesüléskor Gyulafehérváron hozott határozatokról, amelyek 3/1. pontjában az ország területén élő népek számára anyanyelven történő oktatást, kormányzási és törvénykezési szabadságot ígértek” – szögezi le a közlemény.
Az EMI szerint az ünneplésre kötelező, valamint az utcaelnevezéseket kikényszerítő törvény azért is elfogadhatatlan, mert ellentmond az önkormányzatok autonómiáját biztosító alkotmánycikkelynek, és a helyi döntéshozásnak az utcák elnevezésére vonatkozó, törvényben foglalt kizárólagos jogát is csorbítja.
Az EMI felháborítónak és vérlázítónak tartja, hogy az RMDSZ olyan kormánykoalícióban vesz részt, amelynek tagjai nyíltan magyarellenesek, „ráadásul a magát érdek-képviseleti szervezetként meghatározó párt képviselői tartózkodással, illetve igenlő szavazatokkal segítették a törvény elfogadását. Ezzel is nyilvánvalóvá vált, hogy parlamenti jelenlétük nemcsak fölösleges, hanem – mivel a magyarellenes pártokat erősítik – kártékony is az erdélyi magyar közösségre nézve.”