Megvan a stabil gazdasági növekedés titka! A kisember ezt elég gyakran mondogatja a kocsmákban. A kulcsszavak:
prostik, drogok, fegyverek.
A különböző illetékesek újabban ismét foglalkoznak a három virágzó iparágból származó, vagy épp nem származó bevételekkel. Mert, ugye, egy baj van velük. Feketék, mint a bakacsin. Jó, ez valószínűleg nem jelenti azt, hogy jövő hónaptól bárki vehet magának nőt (férfit), anyagot, stukkert áfás számla ellenében. Egyelőre, mint már annyiszor, csak beszélnek róla. És nem, a sok beszéd nem szegénység.
Az Eurostat (Az Európai Bizottság statisztikai hivatala) minden tagállamot kötelezett arra, hogy e hónaptól kezdve számolja ki a feketegazdaság értékét. Hogy ezt hogyan lehet megcsinálni, nem tudjuk, hiszen épp azért fekete, hogy ne látsszék, mennyi is az annyi. Viszont felbecsülni a jelek szerint igenis lehet. Feketegazdaság nélkül Románia GDP-je 0,2%-kal csökkent az idei első negyedévben, és 1%-kal a másodikban. Ha viszont hozzácsapjuk a jelzett illegális tevékenységekből elméletileg származó bevételeket, a fenti 0,2% rögtön 0,1-re, az 1% meg 0,9-re csökken. Ami első ránézésre nem nagy ügy, viszont sok pénz.
A dolog másik pikantériája, hogy a felvázolt intézkedés következtében a prostituáltak, stricik, dílerek, fegyverkereskedők gyakorlatilag gazdasági aktorokká, más szóval
tisztességes üzletemberekké vedlenek,
potenciálisan legalábbis.
És mioritikus hazánk nincs egyedül a feketegazdasági boommal. Anglia, Németország sokkal nagyobban dobbant e téren. Sőt, a hírek szerint Olaszországot éppen ezek az iparágak húzták ki a kátyúból.
Mindenképp mozgalmas időszaknak nézünk elébe. Hiszen újraindul majd a bő lére eresztett diskurzus a prostitúció meg a drogok meg a mindenféle egyéb legalizálásáról, vagy ellenkezőleg, radikális kiirtásáról. És jól beleszól mindenki: a politikum, az egyház, a média, a mogulok, a civilek, és remélhetőleg a polgár is.
Nyilván lesznek olyanok, akiknek 100 milliárd euró költségvetési bevétel nem kell, a közbiztonság, közerkölcs, közegészség kockáztatásáért cserébe. Mások viszont szívesen követnék Olaszország példáját, főleg, ha ők is részesülnek a jóból. És hát azt is tudjuk: a kutya ugathat, amíg a pénz beszél.