// 2026. október 10., szombat // Gedeon

A Váróterem már nem vár

// HIRDETÉS

Teremre biztos nem. Mert megtalálta az otthonát. Sőt, a saját kis Zugát. Előadásokkal és palacsintával mutatta meg nekünk.

Annyira független színház a Váróterem Projekt, hogy tőled függ. Igen, tőled, a nézőtől. Hogy kíváncsi vagy-e arra, amit nem rágnak a szádba, nem folyik minden csapból, nem oldja meg a problémáid. De segít őket megérteni. Például úgy, hogy olyan közel viszi őket hozzád, amilyenre a kőszínházak magasított, tágas színpada, megkreált díszletei, jelmezzel és túlartikulált beszéddel távolított színészei sohasem lesznek képesek.

Itt a színpad szűk, gyakran egybefolyik a nézőtérrel, a díszlet talált tárgyakból áll össze, és a színészek ruhájáról nem tudod eldönteni, hogy a sajátjuk, vagy épp a darab kedvéért turkálták. Ha például levízipisztolyozzák málnaszörppel, akkor inkább jelmez. És könnyen előfordulhat, hogy a társulat valamelyik tagja épp a haverod, vagy az a mély hang a rádióból.

 

A Váróterem Projekt ezért nem is szorul bemutatásra, Kolozsváron legfeljebb csak a gólyák nem ismerik. Hahó, gólyák, nézzétek meg a Mit csináltál három évig? előadást! Ha még játsszák. Nemcsak a társulatot ismered meg belőle, hanem azt is, mi vár rád diákként. Mert az előadásaik róluk szólnak és arról, amit fontosnak gondolnak. Fontoskodás nélkül, és rengeteg poénnal.

 

Bő négy éve léteznek, az első kettőt helytől is függetlenül élték, a második kettőt a Brassai Sámuel utcában. Idén februárban költözniük kellett, és áprilisban találták meg a ZUGot, amely akkor még csak egy elhagyott pékség volt. Zuggá ők maguk dolgozták át, Imecs Levente és Csepei Zsolt akár maszek csempézést is vállal – szórakozott a sajátkezűségükön Levente a szombati megnyitón. Amikor végre mi is megnézhettük.

 

 

Ha megtalálod az Árpád / Traian utca 40 számot, és a bejárat után ez a látvány fogad, ne ijedj meg. A profi logo útbaigazít, hatolj bátran az udvar mélyére. Sőt azon túl is: a megnyitó két estéje alatt a színészek kéménytúrákat vezettek Panoramic Chimney Tour néven. Ez a város, de legalább is a belváros legmagasabb kéménye.

 

 

Innen tudod, hogy biztosan jó helyen jársz. A Zugban autentikusan lehet várakozni.

 

 

Stílusos kültéri kávézóberendezés. Romkocsma, na, nincs mit kerülgetni. Legfeljebb merengeni.

 

 

De lehet kényelmesebben is ücsörögni. Ez volt a hétvége legfoglaltabb asztala.

 

 

Ezek sem akármilyen székek ám, ne higgyük. A fehér a Sorsjátékban szerepelt, a zöld a Cím nélkülben.

 

 

Ezek a csajok azért ilyen tanácstalanok, mert ez egy kettős bejárat. Itt lehet belépni az előadótérbe, ....

 

 

... és innen, a Zugivóból lehet beszerezni az asztalravalót is. Ahol át is lehet szellemülni.

 

 

Az a legjobb az egész udvarban, hogy nemcsak ücsörögni lehet. Ide bérletet fogok váltani.

 

 

El lehet bújni a saját zugodban, ahogy Horváth Benji is tette. Ebből a sarokból indította a nyitószlemet, amelyben André Ferivel közösen magyarul, románul és angolul is körbenyelvelte a Zug minden zegét, csak úgy lökték a zigét.

 

 

Aztán a tömeg – úgy is mint áru – akcesszálta a szálát. Onnan tudod, hogy áru vagy, hogy ingyen terméket fogyasztasz. És a kétnapos megnyitón minden rendezvény ingyenes volt. Ezt a Zugivóban lehetett kompenzálni: minimáláron ment minden, és szívesen fogadták az adományt. Hogy legalább a fellépőket meghívhassák egy sörre.

 

 

Ők négyen a legújabb független társulat Kolozsváron, a Reactor. Március óta van saját, atomjó és atomkicsi reaktoruk a Petőfi Sándor utcában. A Zugot ők avatták fel a 4D-ben című előadásukkal, ahol négy görgős széken mutatták be a párkapcsolatok mindenféle konfigurációját és dinamikáját népszerű filmek zenéjére és jeleneteivel. Hogy ne csak a szerelmek, hanem a történetmesélés lehetőségein is rágódjunk utána.

 

 

Utánuk bhzsolt – frekvencia- és touchpadbajnok – és bhkata performer kísérleti zajzenével vájtak a fülünk legmélyére. Ezt a vájkálást nem mindenki bírta, jó gyomor, idegállapot, zsigerek és némi mazochizmus viszont nagy élményhez juttatta a teremben maradókat.

 

 

A protokollkaja csábító, de múló élmény volt, viszont a helyben sütött palacsinta végig velünk maradt a két estén át. Különösen második este, a független kultúrafogyasztó helyekről szóló beszélgetés után lett kapós. Mert jó dolgok hangzottak el, fogyasztották a figyelmet és a kalóriát. A várótermesek, az ecsetgyárasok és a reactorosok beszélgettek (a címlapképen) anélkül, hogy panaszkodásban élték volna ki mindannyiuk nagy, közös tapasztalatát, a pénzhiányt, az előadások finanszírozásának nehézségeit. 

Mert ez már nem az a generáció, ahol a rinya a fő kontent.

Nem azért csináltak maguknak keretet, zugot, gyárat, hogy utána sírjanak, hogy nincs mivel, kivel megtölteni. Megtudtuk, hogy a Váróterem előadásain szinte mindig teltház van, és a Bánk bán osztálytermi produkcióval már a következő generációt szoktatják a színházhoz Erdély sok középiskolájában. És hogy azért jó függetlennek lenni, mert

  • arról adnak elő és úgy, amiről ők akarnak, nem amit a tömegízlés vagy a piaci logika diktál;
  • sok olyan fiatalt fognak meg így, akik idegenkednek a kőszínházak kimódoltságától, és akik gyakran azt mondják, ez nem is színház;
  • leszámolnak azzal a tévhittel, hogy a nem hagyományos nyelvezetű előadásokat csak a beavatottak értik;
  • sokkal motiváltabban dolgoznak és alkotnak, mint a legtöbb kőszínház színészei;
  • ami nekik néha frusztráló teher (díszlet felállítása, színpad felmosása, közönségszervezés stb.), az a kívülállónak példamutató hatékonyság és munkaszervezés;
  • és mert szabadok.

 

Utána mindezt bizonyította is a Váróterem Projekt eddigi legjobb előadásával, az Advertegóval. Remek szöveg, jó ritmus, élő zene és sok poén. Annyira róluk szól, hogy mindenkibe jól belenyúl. Önironikus, önreflexív, és azt a generációs benyomást sugározza, hogy ebben a zéletben aztán semmi sem egész. És ettől még nagyon élvezhető. Legközelebb november 16-án.

 

Vasárnaponként különösen. Ez a Váróterem legjátékosabb napja. Október 19-én Borsópróba, 26-án paraFabulák.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS