// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

A Váróterem már nem vár

// HIRDETÉS

Teremre biztos nem. Mert megtalálta az otthonát. Sőt, a saját kis Zugát. Előadásokkal és palacsintával mutatta meg nekünk.

Annyira független színház a Váróterem Projekt, hogy tőled függ. Igen, tőled, a nézőtől. Hogy kíváncsi vagy-e arra, amit nem rágnak a szádba, nem folyik minden csapból, nem oldja meg a problémáid. De segít őket megérteni. Például úgy, hogy olyan közel viszi őket hozzád, amilyenre a kőszínházak magasított, tágas színpada, megkreált díszletei, jelmezzel és túlartikulált beszéddel távolított színészei sohasem lesznek képesek.

Itt a színpad szűk, gyakran egybefolyik a nézőtérrel, a díszlet talált tárgyakból áll össze, és a színészek ruhájáról nem tudod eldönteni, hogy a sajátjuk, vagy épp a darab kedvéért turkálták. Ha például levízipisztolyozzák málnaszörppel, akkor inkább jelmez. És könnyen előfordulhat, hogy a társulat valamelyik tagja épp a haverod, vagy az a mély hang a rádióból.

 

A Váróterem Projekt ezért nem is szorul bemutatásra, Kolozsváron legfeljebb csak a gólyák nem ismerik. Hahó, gólyák, nézzétek meg a Mit csináltál három évig? előadást! Ha még játsszák. Nemcsak a társulatot ismered meg belőle, hanem azt is, mi vár rád diákként. Mert az előadásaik róluk szólnak és arról, amit fontosnak gondolnak. Fontoskodás nélkül, és rengeteg poénnal.

 

Bő négy éve léteznek, az első kettőt helytől is függetlenül élték, a második kettőt a Brassai Sámuel utcában. Idén februárban költözniük kellett, és áprilisban találták meg a ZUGot, amely akkor még csak egy elhagyott pékség volt. Zuggá ők maguk dolgozták át, Imecs Levente és Csepei Zsolt akár maszek csempézést is vállal – szórakozott a sajátkezűségükön Levente a szombati megnyitón. Amikor végre mi is megnézhettük.

 

 

Ha megtalálod az Árpád / Traian utca 40 számot, és a bejárat után ez a látvány fogad, ne ijedj meg. A profi logo útbaigazít, hatolj bátran az udvar mélyére. Sőt azon túl is: a megnyitó két estéje alatt a színészek kéménytúrákat vezettek Panoramic Chimney Tour néven. Ez a város, de legalább is a belváros legmagasabb kéménye.

 

 

Innen tudod, hogy biztosan jó helyen jársz. A Zugban autentikusan lehet várakozni.

 

 

Stílusos kültéri kávézóberendezés. Romkocsma, na, nincs mit kerülgetni. Legfeljebb merengeni.

 

 

De lehet kényelmesebben is ücsörögni. Ez volt a hétvége legfoglaltabb asztala.

 

 

Ezek sem akármilyen székek ám, ne higgyük. A fehér a Sorsjátékban szerepelt, a zöld a Cím nélkülben.

 

 

Ezek a csajok azért ilyen tanácstalanok, mert ez egy kettős bejárat. Itt lehet belépni az előadótérbe, ....

 

 

... és innen, a Zugivóból lehet beszerezni az asztalravalót is. Ahol át is lehet szellemülni.

 

 

Az a legjobb az egész udvarban, hogy nemcsak ücsörögni lehet. Ide bérletet fogok váltani.

 

 

El lehet bújni a saját zugodban, ahogy Horváth Benji is tette. Ebből a sarokból indította a nyitószlemet, amelyben André Ferivel közösen magyarul, románul és angolul is körbenyelvelte a Zug minden zegét, csak úgy lökték a zigét.

 

 

Aztán a tömeg – úgy is mint áru – akcesszálta a szálát. Onnan tudod, hogy áru vagy, hogy ingyen terméket fogyasztasz. És a kétnapos megnyitón minden rendezvény ingyenes volt. Ezt a Zugivóban lehetett kompenzálni: minimáláron ment minden, és szívesen fogadták az adományt. Hogy legalább a fellépőket meghívhassák egy sörre.

 

 

Ők négyen a legújabb független társulat Kolozsváron, a Reactor. Március óta van saját, atomjó és atomkicsi reaktoruk a Petőfi Sándor utcában. A Zugot ők avatták fel a 4D-ben című előadásukkal, ahol négy görgős széken mutatták be a párkapcsolatok mindenféle konfigurációját és dinamikáját népszerű filmek zenéjére és jeleneteivel. Hogy ne csak a szerelmek, hanem a történetmesélés lehetőségein is rágódjunk utána.

 

 

Utánuk bhzsolt – frekvencia- és touchpadbajnok – és bhkata performer kísérleti zajzenével vájtak a fülünk legmélyére. Ezt a vájkálást nem mindenki bírta, jó gyomor, idegállapot, zsigerek és némi mazochizmus viszont nagy élményhez juttatta a teremben maradókat.

 

 

A protokollkaja csábító, de múló élmény volt, viszont a helyben sütött palacsinta végig velünk maradt a két estén át. Különösen második este, a független kultúrafogyasztó helyekről szóló beszélgetés után lett kapós. Mert jó dolgok hangzottak el, fogyasztották a figyelmet és a kalóriát. A várótermesek, az ecsetgyárasok és a reactorosok beszélgettek (a címlapképen) anélkül, hogy panaszkodásban élték volna ki mindannyiuk nagy, közös tapasztalatát, a pénzhiányt, az előadások finanszírozásának nehézségeit. 

Mert ez már nem az a generáció, ahol a rinya a fő kontent.

Nem azért csináltak maguknak keretet, zugot, gyárat, hogy utána sírjanak, hogy nincs mivel, kivel megtölteni. Megtudtuk, hogy a Váróterem előadásain szinte mindig teltház van, és a Bánk bán osztálytermi produkcióval már a következő generációt szoktatják a színházhoz Erdély sok középiskolájában. És hogy azért jó függetlennek lenni, mert

  • arról adnak elő és úgy, amiről ők akarnak, nem amit a tömegízlés vagy a piaci logika diktál;
  • sok olyan fiatalt fognak meg így, akik idegenkednek a kőszínházak kimódoltságától, és akik gyakran azt mondják, ez nem is színház;
  • leszámolnak azzal a tévhittel, hogy a nem hagyományos nyelvezetű előadásokat csak a beavatottak értik;
  • sokkal motiváltabban dolgoznak és alkotnak, mint a legtöbb kőszínház színészei;
  • ami nekik néha frusztráló teher (díszlet felállítása, színpad felmosása, közönségszervezés stb.), az a kívülállónak példamutató hatékonyság és munkaszervezés;
  • és mert szabadok.

 

Utána mindezt bizonyította is a Váróterem Projekt eddigi legjobb előadásával, az Advertegóval. Remek szöveg, jó ritmus, élő zene és sok poén. Annyira róluk szól, hogy mindenkibe jól belenyúl. Önironikus, önreflexív, és azt a generációs benyomást sugározza, hogy ebben a zéletben aztán semmi sem egész. És ettől még nagyon élvezhető. Legközelebb november 16-án.

 

Vasárnaponként különösen. Ez a Váróterem legjátékosabb napja. Október 19-én Borsópróba, 26-án paraFabulák.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS