Az Erdélyi Magyar Néppárt elnökjelöltje el akarja vágni az egységes, oszthatatlan román nemzetállam gordiuszi csomóját. Sajnos nem Nagy Sándor a neve.
Összegyűjtött több mint 200.000 aláírást, hogy indulhasson az elnökválasztási versenyen, és derűlátóan úgy gondolja, legalább ugyanennyi szavazatot fog kapni az első fordulóban is. Azt mondja, önkéntesek segítették, nem került túl sokba, mint ahogy állítása szerint a kampány sem fog sokba kerülni neki, nagyjából talán 10.000 euró lesz. Szilágyi Zsolt Románia elnöki tisztjéért indul, és azt reméli, hogy a románokat és a magyarokat is egyaránt meg tudja majd győzni, támogassák, annak ellenére, hogy terve kényes pontra tapint:
Szilágyi Zsolt az első az elnökjelöltek közül, aki kedvezően válaszolt a vreaupresedinte.ro kihívóinak azon kérésére, hogy valós időben, még a választás előtt tegyék közzé a kampány-bevételeket és –kiadásokat. „Teljes mértékben egyetértek. Nyilvánosságra fogjuk hozni az adományok mértékét, illetve az általunk elköltött összeget”, állította.
Szilágyi Zsolt azt mondja, a kampányköltségek fedezésére számlát fog nyitni, ahova „azok segítségét kérjük, akik hisznek a régiók erejében”.
Miért támogatja Románia föderalizálását? „A központosított és korrupt rendszer bizonyította, hogy nem hatékony. Meggyőződésünk, hogy egy eltérő régiókból álló országot nem lehet egy gyakran nacionalista egalitarizmust akaró központból hatékonyan irányítani.
Régiókról vagy föderalizmusról beszélni nem magáról a román államról szól, hanem a működéséről, a hatékonyságáról. Egy korrupt, egypólusú struktúra nem hatékony. Egy emberek konszenzusán alapuló erős rendszer modernizálási alternatívát jelent Románia számára”, állítja Szilágyi Zsolt.
Az EMNP elnökjelöltje kettős, magyar és román állampolgár és azt mondja: „A magyar közösség – sajnos – eltűnőben van Romániában. Sok román talán ezt is akarja és egyesek, akik figyelemmel kísérnek engem, azt mondják, nagyon jó, menjetek a fenébe innen, vissza Ázsiába, ahogy mondani szokták.
Azt akarjuk, hogy Románia stabilabb és gazdagabb ország legyen, és az az elképzelésünk, hogy Románia felemelése Erdélyen keresztül egy társadalmi szerződés, melyben a hatalmat nemcsak a központból gyakorolják, hanem a Romániát alkotó közösségek is.”
Fotó: Mohácsi László Árpád
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
Provokációnak nevezte a ProSport román sportportál minapi cikkében azt, hogy a Hungary Today című angol nyelvű magyar hírportál „erdélyi magyarként” hivatkozott Kovács István futballbíróra.
… meglett a kormánybuktatás után készített első közvélemény-kutatás, érdekesek az eredmények… és Nicușor Dan államelnök enyhén szólva hülyét csinált magából a NATO-csúcsértekezleten.
Fagypont alá esett a hőmérséklet péntekre virradóan az Omu-csúcson, ahol csütörtökön fehérbe is borult a táj. Pedig még napokkal ezelőtt az elviselhetetlen kánikulára panaszkodtunk...
Elkészült a romániai magyar tannyelvű középiskolák idei érettségi rangsora. A végzősök átlageredményei alapján összeállított toplista a legjobb intézmények mellett azt is megmutatja, hol érettségiztek a legtöbben, hol született a legtöbb 10-es jegy.
Rövid ímélben értesítették Dolhai Istvánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét, hogy július végéig láthatja el főkonzuli teendőit.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Nézzük csak meg közelebbről, mi folyik épp a romániai politikában, kik a szereplők, és milyen érdekek vezetnek el oda, hogy legyen új kormány és ne kelljen megnyomni a nagy újraindítás gombot.
A 25. TIFF-en néztük meg a România Sălbatică rendezőjének legújabb alkotását, és kedvünk támadt madarakat lesni egy vízen ringó csónakból. De vajon tudjuk-e, milyen huncutok a varjak, vagy hogyan csalogatja elő a rovarokat az iszapból a széki lile?