Az Erdélyi Magyar Néppárt elnökjelöltje el akarja vágni az egységes, oszthatatlan román nemzetállam gordiuszi csomóját. Sajnos nem Nagy Sándor a neve.
Összegyűjtött több mint 200.000 aláírást, hogy indulhasson az elnökválasztási versenyen, és derűlátóan úgy gondolja, legalább ugyanennyi szavazatot fog kapni az első fordulóban is. Azt mondja, önkéntesek segítették, nem került túl sokba, mint ahogy állítása szerint a kampány sem fog sokba kerülni neki, nagyjából talán 10.000 euró lesz. Szilágyi Zsolt Románia elnöki tisztjéért indul, és azt reméli, hogy a románokat és a magyarokat is egyaránt meg tudja majd győzni, támogassák, annak ellenére, hogy terve kényes pontra tapint:
Szilágyi Zsolt az első az elnökjelöltek közül, aki kedvezően válaszolt a vreaupresedinte.ro kihívóinak azon kérésére, hogy valós időben, még a választás előtt tegyék közzé a kampány-bevételeket és –kiadásokat. „Teljes mértékben egyetértek. Nyilvánosságra fogjuk hozni az adományok mértékét, illetve az általunk elköltött összeget”, állította.
Szilágyi Zsolt azt mondja, a kampányköltségek fedezésére számlát fog nyitni, ahova „azok segítségét kérjük, akik hisznek a régiók erejében”.
Miért támogatja Románia föderalizálását? „A központosított és korrupt rendszer bizonyította, hogy nem hatékony. Meggyőződésünk, hogy egy eltérő régiókból álló országot nem lehet egy gyakran nacionalista egalitarizmust akaró központból hatékonyan irányítani.
Régiókról vagy föderalizmusról beszélni nem magáról a román államról szól, hanem a működéséről, a hatékonyságáról. Egy korrupt, egypólusú struktúra nem hatékony. Egy emberek konszenzusán alapuló erős rendszer modernizálási alternatívát jelent Románia számára”, állítja Szilágyi Zsolt.
Az EMNP elnökjelöltje kettős, magyar és román állampolgár és azt mondja: „A magyar közösség – sajnos – eltűnőben van Romániában. Sok román talán ezt is akarja és egyesek, akik figyelemmel kísérnek engem, azt mondják, nagyon jó, menjetek a fenébe innen, vissza Ázsiába, ahogy mondani szokták.
Azt akarjuk, hogy Románia stabilabb és gazdagabb ország legyen, és az az elképzelésünk, hogy Románia felemelése Erdélyen keresztül egy társadalmi szerződés, melyben a hatalmat nemcsak a központból gyakorolják, hanem a Romániát alkotó közösségek is.”
Fotó: Mohácsi László Árpád
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Házuk kertjében ment szembe egy medvével két kisgyerek szerdán délután Lövétén. Mivel veszélyessé vált a helyzet, ártalmatlanítani kellett a nagyvadat. A példány nagyjából kéthete folyamatosan bejárt a településre.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Kétszer is behatolt egy buşteni-i házba egy anyamedve bocsaival pénteken, míg végül kilőtték a délután folyamán. A három bocs közül az egyik halálosan megsérült, a másik kettő pedig az erdőbe menekült.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.