Az Erdélyi Magyar Néppárt elnökjelöltje el akarja vágni az egységes, oszthatatlan román nemzetállam gordiuszi csomóját. Sajnos nem Nagy Sándor a neve.
Összegyűjtött több mint 200.000 aláírást, hogy indulhasson az elnökválasztási versenyen, és derűlátóan úgy gondolja, legalább ugyanennyi szavazatot fog kapni az első fordulóban is. Azt mondja, önkéntesek segítették, nem került túl sokba, mint ahogy állítása szerint a kampány sem fog sokba kerülni neki, nagyjából talán 10.000 euró lesz. Szilágyi Zsolt Románia elnöki tisztjéért indul, és azt reméli, hogy a románokat és a magyarokat is egyaránt meg tudja majd győzni, támogassák, annak ellenére, hogy terve kényes pontra tapint:
Szilágyi Zsolt az első az elnökjelöltek közül, aki kedvezően válaszolt a vreaupresedinte.ro kihívóinak azon kérésére, hogy valós időben, még a választás előtt tegyék közzé a kampány-bevételeket és –kiadásokat. „Teljes mértékben egyetértek. Nyilvánosságra fogjuk hozni az adományok mértékét, illetve az általunk elköltött összeget”, állította.
Szilágyi Zsolt azt mondja, a kampányköltségek fedezésére számlát fog nyitni, ahova „azok segítségét kérjük, akik hisznek a régiók erejében”.
Miért támogatja Románia föderalizálását? „A központosított és korrupt rendszer bizonyította, hogy nem hatékony. Meggyőződésünk, hogy egy eltérő régiókból álló országot nem lehet egy gyakran nacionalista egalitarizmust akaró központból hatékonyan irányítani.
Régiókról vagy föderalizmusról beszélni nem magáról a román államról szól, hanem a működéséről, a hatékonyságáról. Egy korrupt, egypólusú struktúra nem hatékony. Egy emberek konszenzusán alapuló erős rendszer modernizálási alternatívát jelent Románia számára”, állítja Szilágyi Zsolt.
Az EMNP elnökjelöltje kettős, magyar és román állampolgár és azt mondja: „A magyar közösség – sajnos – eltűnőben van Romániában. Sok román talán ezt is akarja és egyesek, akik figyelemmel kísérnek engem, azt mondják, nagyon jó, menjetek a fenébe innen, vissza Ázsiába, ahogy mondani szokták.
Azt akarjuk, hogy Románia stabilabb és gazdagabb ország legyen, és az az elképzelésünk, hogy Románia felemelése Erdélyen keresztül egy társadalmi szerződés, melyben a hatalmat nemcsak a központból gyakorolják, hanem a Romániát alkotó közösségek is.”
Fotó: Mohácsi László Árpád
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Nicușor Dan román államfő is köszöntötte a romániai magyarokat a nemzeti ünnep alkalmából.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.