Az Erdélyi Magyar Néppárt elnökjelöltje el akarja vágni az egységes, oszthatatlan román nemzetállam gordiuszi csomóját. Sajnos nem Nagy Sándor a neve.
Összegyűjtött több mint 200.000 aláírást, hogy indulhasson az elnökválasztási versenyen, és derűlátóan úgy gondolja, legalább ugyanennyi szavazatot fog kapni az első fordulóban is. Azt mondja, önkéntesek segítették, nem került túl sokba, mint ahogy állítása szerint a kampány sem fog sokba kerülni neki, nagyjából talán 10.000 euró lesz. Szilágyi Zsolt Románia elnöki tisztjéért indul, és azt reméli, hogy a románokat és a magyarokat is egyaránt meg tudja majd győzni, támogassák, annak ellenére, hogy terve kényes pontra tapint:
Szilágyi Zsolt az első az elnökjelöltek közül, aki kedvezően válaszolt a vreaupresedinte.ro kihívóinak azon kérésére, hogy valós időben, még a választás előtt tegyék közzé a kampány-bevételeket és –kiadásokat. „Teljes mértékben egyetértek. Nyilvánosságra fogjuk hozni az adományok mértékét, illetve az általunk elköltött összeget”, állította.
Szilágyi Zsolt azt mondja, a kampányköltségek fedezésére számlát fog nyitni, ahova „azok segítségét kérjük, akik hisznek a régiók erejében”.
Miért támogatja Románia föderalizálását? „A központosított és korrupt rendszer bizonyította, hogy nem hatékony. Meggyőződésünk, hogy egy eltérő régiókból álló országot nem lehet egy gyakran nacionalista egalitarizmust akaró központból hatékonyan irányítani.
Régiókról vagy föderalizmusról beszélni nem magáról a román államról szól, hanem a működéséről, a hatékonyságáról. Egy korrupt, egypólusú struktúra nem hatékony. Egy emberek konszenzusán alapuló erős rendszer modernizálási alternatívát jelent Románia számára”, állítja Szilágyi Zsolt.
Az EMNP elnökjelöltje kettős, magyar és román állampolgár és azt mondja: „A magyar közösség – sajnos – eltűnőben van Romániában. Sok román talán ezt is akarja és egyesek, akik figyelemmel kísérnek engem, azt mondják, nagyon jó, menjetek a fenébe innen, vissza Ázsiába, ahogy mondani szokták.
Azt akarjuk, hogy Románia stabilabb és gazdagabb ország legyen, és az az elképzelésünk, hogy Románia felemelése Erdélyen keresztül egy társadalmi szerződés, melyben a hatalmat nemcsak a központból gyakorolják, hanem a Romániát alkotó közösségek is.”
Fotó: Mohácsi László Árpád
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.
A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kelet-Európa legnagyobb metálfesztiválja – ha szabad így fogalmazni – a szent és a profán találkozása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
Sok román állampolgár még mindig az 1997-es mintára kiállított személyi igazolványt használja, azonban ezt fokozatosan kivonják a forgalomból, amint az új elektronikus és egyszerű személyi igazolványok országszerte elérhetővé válnak.
Több tíz kilométeren át 1800–2000 méteres magasságban kígyózik, sokan a romániai tereputak királyának tartják. Aki a Transalpinát már bejárta, lehet fogalma róla, de a belőle leágazó Strategica még azt is lepipálja.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Három és fél évtizeddel a diktatúra bukása után a romániai polgárok közel fele ismét rábólintana egy „kevésbé demokratikus” rendszerre.
Romániában szinte mindenkinek saját ingatlanja van – ennek történelmi okai vannak. Romániának azonban fokozott digitális sérülékenysége is van – ennek pedig jelenkori okai vannak.
Egy tökéletes marketinghadjárattal megtámogatott korrekt szuperprodukció, szeretem-utálom táborokkal, no meg egy fontos pozitív eredmény: egy időre lehull a por az irodalmi műről.
Ideje lecserélni a korábbi évtizedek szenvedéseire reflektáló román–magyar megbékélés fogalmát a pragmatikus együttélés kifejezésére, a tisztességes Európáért folytatott közös román–magyar párbeszédre. Vége az MCC-történészkerekasztalnak.