// 2026. szeptember 11., péntek // Teodóra

A romák nem élnek jobban, mint 40 éve

// HIRDETÉS

Állandósult velük szemben az intolerancia, és gyakran bűnbakként használja őket a politikai elit. Hat országban különösen.

Több európai ország is „visszafogott” a romaellenes rasszizmus elleni harcban, illetve a roma kisebbség életkörülményeinek javításában - olvasható az Európai Romák és Utazók Fóruma (ERTF) elnevezésű jogvédő szervezet csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében.

„A romák helyzete jelenlege nem jobb, mint negyven éve. Több szempontból romlott is” - állítja az Európa Tanáccsal partneri viszonyban álló strasbourgi székhelyű szervezet, amely jelentésében külön felsorolja, milyen problémákat lát a romániai, macedón, cseh, szlovák, német és magyar helyzettel kapcsolatban.

 

Az Európa Tanács különböző orgánumai a romaellenesség kérdésének szentelt első, 1969-es dokumentum óta számos ajánlást tettek a tagállamoknak a romák életkörülményeinek javítására és a cigányokat érő diszkrimináció leküzdésére. Tény, hogy ezek az ajánlásoknak köszönhetően tudatosodott a helyzet, de azok nagy részét nem alkalmazzák az államok - hívta fel a figyelmet az ERTF.

 

A szervezet szerint hiányzik a politikai szándék, s a legtöbb tagállam nem tekinti elődlegesnek a romakérdést, vagy pedig arra hivatkozik, hogy hiányoznak a pénzügyi források a helyzet javítására. A tanulmány úgy látja, hogy állandósult a romákkal szembeni „nagyon nagy intolerancia”, sőt rasszizmus, s a cigányokat gyakran bűnbakként használja a politikai elit.

 

„Noha a helyzet az Európa Tanács mind a 47 országában nehéz”, az ERTF hat olyan országot emelt ki, ahol meglátása szerint a  helyzet „aggasztónak nevezhető”. 

 

Az Európa Tanács rasszizmus elleni bizottsága két korábbi jelentésében már felhívta arra a figyelmet, hogy Romániában a politikai beszédekben gyakori a romák megbélyegzése, Szlovákiában pedig a romák a lakhatási feltételek területén egyenlőtlenségtől szenvednek, az iskolában pedig szegregációnak vannak kitéve. 

 

Ez utóbbi diszkrimináció az ERTF szerint Csehországra is érvényes, s az Emberi Jogok Európai Bíróságának Prága ellen a kérdésben 2006-ban hozott ítélete óta „semmi nem változott”.

 

Németországban a közelmúltban fogadtak el egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében egyszerűbbé válik a Szerbiából, Macedóniából vagy Bosznia-Hercegovinából érkező menekültkérők hazaküldése. Márpedig az ő jelentős részük a hazájában diszkriminációtól szenvedő, nagy szegénységben élő roma - hangsúlyozza a jelentés. 

 

Macedóniában a romákat megfosztják az útlevelüktől, hogy ne tudjanak az Európai Unióba utazni és ott menekültstátuszt kérni, Magyarországon pedig „egy önkormányzat diszkriminatív módon szervezte meg a romák kilakoltatását” - írt az ERTF.

 

A jelentés megemlítette azt is, hogy Franciaországban több politikus is romaellenes kijelentéseket tett. Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front tiszteletbeli elnöke 2013 júliusában a dél-franciaországi Nizzában „szúrósnak és mondjuk úgy, szagosnak” nevezte a kelet-európai romák jelenlétét.

 

Néhány nappal később Gilles Bourdouleix, a nyugat-franciaországi Cholet polgármestere, centrista nemzetgyűlési képviselő azt mondta az általa vezetett város szélén letelepedett romákról, hogy „Hitler talán nem ölt meg eleget közülük”. Luc Jousse, a dél-franciaországi Roquebrune-sur-Argens polgármestere pedig egy 2013 novemberében titkokban készült felvétel szerint azon sajnálkozott, hogy "túl korán” hívták ki a tűzoltókat a településen található cigánytelepen kiütött tűzhöz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix
Főtér

Akik elektronikus személyi igazolványra váltottak a közelmúltban, már meg is bánták – hírmix

Kolozsvárról is kitiltják a játéktermeket. Sűrű pártváltások a román parlementben: öt hónap alatt 19-en kerültek át másik frakcióba.

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja
Krónika

Megcsókoltatná a román zászlót az AUR, és bírságolná azt, aki megtagadja

A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn
Székelyhon

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Antal István-Lóránt szenátornak nem volt pártmegbízása arra, hogy felszálljon a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőre, és nem lett volna szabad azon a gépen lennie – jelentette ki kedden Kelemen Hunor.

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön
Krónika

Hülyébbet nem is csinálhatott volna magából az AUR politikusa a Székelyföldön

Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
Székelyhon

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS