// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Bölöni: gyalázatos a román válogatott új himnusza

// HIRDETÉS

Nem kímélte a román illetékeseket a román válogatott egykori magyar tagja. Megkapta a magáét a himnuszt szerző Iris és a szövetség vezetői is.

Durván ledorongolta a román labdarúgó-válogatott új himnuszát Bölöni László labdarúgóedző, a román válogatott marosvásárhelyi származású egykori játékosa. Mint ismeretes, a román szövetség nem bíz semmit a véletlenre, és a himnuszt, amelyet már román részről is sok bírálat ért – például fasisztoid ihletettségűnek nevezték – a szombat esti román-magyar Európa-bajnoki selejtező előtt játsszák le először nyilvánosan.

Aki a himnusz szövegét szerezte, értelmi szempontból nagyon, nagyon szerény képességekkel bír. Elküldeném Angliába, hogy hallgassa meg néhány ottani labdarúgóklub himnuszát. Őszintén szólva azt hiszem,

Afrikában is találhatnánk a román válogatotténál ihletettebb himnuszokat

– „méltatta” a románok körében közkedvelt Iris együttes által komponált szerzeményt a HotNews hírportál szerint.

De nem úszta meg maga az Iris sem. „Nem érdekel, ki szerezte. Akkor is ugyanez lenne a véleményem, ha a Beatles szerezte volna. Nem hallottam az Irisről, de lehet, hogy ez az én hibám, mivel már régóta elhagytam Romániát, és egyébként is Leonard Cohent szoktam hallgatni” – osztotta ki a bandát Bölöni.

„Azt hiszem, az Iris tagjai most minden áron meg akarták mutatni. De

az igazi gond nem is az Irisszel van, hanem azokkal, akik ezt elfogadták.

Mindenütt vannak ostobák, Romániában, Magyarországon, Németországban és Zambiában is. De miért kell a 21. században is az ostobaságnak uralkodnia?” – tette fel a kérdést.

Bölöni szerint egyébként máris borítékolható, hogy kit tesznek majd felelőssé a románok az esetleges botrányokért. „Ha incidensek lesznek, a bozgorok lesznek a hibásak, akiknek el kellene hagyniuk az országot” – sommázott Bölöni, a románok által a magyarokra alkalmazott sértő megnevezésre utalva.

A román-magyar Eb-selejtezőt egyébként szombaton este héttől játsszák a bukaresti Nemzeti Arénában.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS