A luzitán író (aki mellesleg orvos is) találkozik a kolozsváriakkal. Lehet dedikáltatni. Már akinek van tőle könyve. S ha nincs, hát vegyen. Ha lehet kapni.
Na kérem. Jelen ajánló szerzője töredelmesen bevallja: félművelt, bunkó, olvasatlan, és ami még ide illik. Ugyanis csak három darab portugál tollforgatóról hallott. Az egyik Camoes úr (azzal a kis csinos hullámmal az o betű fölött), a másik Pessoa úr, a harmadik meg Saramago úr.
De nem baj, hamarosan alkalma lesz sarkig tárni horizontját. A BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke vendégül lát így híres, többször is Nobel-díjra jelölt luzitán írót. A neve António
">Lobo Antunes. (A lobo magyarul farkas, ennyit azért tud a félművelt szerző.)
Tehát: október hatodikán, hétfőn nevezett író átvesz egy díszdoktori címet a BBTE központi (Farkas utca 1.) épületének dísztermében. (A forrásoldalon közzétett szövegből nem derül ki, hánykor, bár az esemény nyitott a nagyközönség számára.)
Aztán október hetedikén, kedden 12.00 órakor találkozik rajongóival és dedikál, a Bölcsészkar dísztermében (Horea út 31.)
Mindenkinek jó szórakozást kívánunk. Az ajánló szerzője ígéri, addig felkészül az íróból. Angolul és portugálul is.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.
Nem mindegy, hogy milyen kézben marad a hátrahagyott református örökség – Makkai Péter református lelkész, korábbi szociális államtitkár előadásán jártunk.
Közismert okok miatt jó ideje nemigen beszélhetünk román–magyar államközi kapcsolatokról. Ennek ellenére, sőt annál inkább adódik a kérdés, hogy merre mozdul el a két szomszédos ország viszonya, és hogy ez milyen hatást gyakorol az erdélyi magyarokra.
További vasárnapi hírek: a PSD nagyon udvarol az RMDSZ-nek, hogy támogassa Grindeanu kormányát, egy közvélemény-kutató pedig elmagyarázza, miért nincsenek az utóbbi időben politikai felmérések.
Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.
Teljes zűrzavar közepette szállították el a Bihar megyében felszámolt illegális szociális létesítmények lakóit, közülük sok magyar rászoruló Olténiába került.
Elpusztult az a nagyméretű medve, amely egy hónapja jószágokat pusztított Balánbányán, és csütörtök hajnalban ismét visszatért egy portára. A vadászok rálőttek az agresszív állatra, amely elmenekült, de reggel a vérnyomok alapján megtalálták a tetemét.
Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.
Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.