A luzitán író (aki mellesleg orvos is) találkozik a kolozsváriakkal. Lehet dedikáltatni. Már akinek van tőle könyve. S ha nincs, hát vegyen. Ha lehet kapni.
Na kérem. Jelen ajánló szerzője töredelmesen bevallja: félművelt, bunkó, olvasatlan, és ami még ide illik. Ugyanis csak három darab portugál tollforgatóról hallott. Az egyik Camoes úr (azzal a kis csinos hullámmal az o betű fölött), a másik Pessoa úr, a harmadik meg Saramago úr.
De nem baj, hamarosan alkalma lesz sarkig tárni horizontját. A BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszéke vendégül lát így híres, többször is Nobel-díjra jelölt luzitán írót. A neve António
">Lobo Antunes. (A lobo magyarul farkas, ennyit azért tud a félművelt szerző.)
Tehát: október hatodikán, hétfőn nevezett író átvesz egy díszdoktori címet a BBTE központi (Farkas utca 1.) épületének dísztermében. (A forrásoldalon közzétett szövegből nem derül ki, hánykor, bár az esemény nyitott a nagyközönség számára.)
Aztán október hetedikén, kedden 12.00 órakor találkozik rajongóival és dedikál, a Bölcsészkar dísztermében (Horea út 31.)
Mindenkinek jó szórakozást kívánunk. Az ajánló szerzője ígéri, addig felkészül az íróból. Angolul és portugálul is.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.