Elfogadta az idei második költségvetés-kiigazítást a kormány kedden: a kabinet szerint a növekvő állami bevételek lehetővé tették egyes minisztériumok költségkeretének bővítését, a szakértőkből álló Költségvetési Tanács szerint azonban megalapozatlan a kormány optimizmusa.
A költségvetési bevételek szeptemberben megközelítették a 15 milliárd lejt, ami 1,35 százalékkal meghaladja a tervezett szintet – közölte kedden Ioana Petrescu pénzügyminiszter.
A Költségvetési Tanács szerint azonban a kiigazításnál a román kormány irreálisan magas, havi 2,4 milliárd lejnyi uniós forrásból származó bevételekkel számol az év utolsó négy hónapjában, ami kétszerese az augusztusban elért idei legmagasabb abszorpciós szintnek.
A kormány kedden tartalékalapjából egészítette ki a védelmi minisztérium költségvetését, mivel az Európai Bizottság nem hagyta jóvá, hogy emiatt magasabb legyen a költségvetési hiány. A költségvetés kiigazításánál csak 140 millió lejjel emelték a védelmi minisztérium költségkeretét, míg további 680 millió lejt a tartalékalapból csoportosítottak át a védelmi tárcához „sürgős kiadásokra” – magyarázta a szaktárca vezetője. Victor Ponta kormányfő az ukrán válságra utalva már áprilisban bejelentette, hogy Románia évente a GDP 0,2 százalékával mintegy negyedmilliárd euróval fogja növelni védelmi költségvetését, amíg 2018-ban eléri a GDP 2 százalékát.
A keddi költségvetés-kiigazításnál a titkosszolgálatok büdzséjét 118 millió lejjel egészítették ki. A kormányfő szerint erre Románia nemzetközi kötelezettségeinek teljesítése miatt volt szükség, amelyeket a kibernetikai bűnözés leküzdése terén vállalt.
A regionális fejlesztési minisztérium költségvetése 1,16 milliárd lejjel bővült. A jobbközép ellenzék azzal vádolja a szociáldemokrata kormányt, hogy a pénzt választási megvesztegetésre akarja fordítani a novemberi elnökválasztás előtt oly módon, hogy a szavazók mozgósításában kulcsszerepet játszó polgármesterei számára biztosít belőle többletforrásokat.
Az egészségügyi tárca mintegy negyedmilliárd lejjel kevesebb pénzből gazdálkodhat, Ponta szerint csak azért, mert az október elsejétől életbe lépett öt százalékos munkáltatói nyugdíjjárulék-csökkentés az államra is vonatkozik, így a közalkalmazottak bére után már kevesebb járulékot kell átutalnia az államnak a nyugdíjalapba.