// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Nem jött össze a kormánybuktatás

// HIRDETÉS

Helyén maradt a Victor Ponta vezette PSD-RMDSZ-kormány: a parlamentben csúnyán elbukott az ellenzéki ACL bizalmatlansági indítványa. Pedig az RMDSZ által is ellenzett „vándortörvény” miatt nyújtotta be.

Nem szavazta meg a parlament hétfőn a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) bizalmatlansági indítványát.

Az ACL azzal vádolta meg az államfői tisztségre pályázó Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt, hogy a kormány több sürgősségi rendeletével választási csalást készített elő. Az ellenzéki tömörülés szerint a speciális választóköröket eltörlő, júniusban kiadott, illetve a polgármesterek pártváltása előtt utat nyitó augusztusi sürgősségi kormányrendelet veszélybe sodorja a jogállamiságot és megkérdőjelezi a novemberi elnökválasztás korrektségét.

Vasile Blaga, az ACL-ben részt vevő Demokrata-Liberális Párt elnöke azt állította: ezekkel a rendeletekkel a kormánypártok a jogállamiság elleni támadásukat folytatják, és veszélybe sodorták a demokráciát.

A kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről csak Victor Ponta pártelnök szólalt fel a bizalmatlansági indítvány vitájában és elutasította az ellenzéki vádakat. Azt mondta: képmutatás az ellenzék részéről a polgármesterek átigazolását bírálni, amikor az ACL pártjai maguk is haszonélvezői a „politikai migrációnak". Hozzátette: kormánya távolról sem adott ki annyi sürgősségi rendeletet, mint a korábbi jobboldali kormányok.

A kormánypártok törvényhozói nem vettek részt a bizalmi voksoláson. Az indítvány 154 támogató voksot kapott, míg a kormány menesztéséhez a törvényhozók több mint felének szavazatára, vagyis 288 voksra lett volna szükség.

Az ügy érdekessége, hogy a PSD-vel közösen kormányzó RMDSZ mindvégig ellenezte a migrációt lehetővé tevő rendeletet, múlt héten a képviselőházban többek között a szövetség honatyái sem szavazták meg annak törvényerőre emelését, így az első fokon elbukott. Ettől függetlenül hatályban marad. Mint ahogy az RMDSZ is a stabilan a helyén maradt kormányban.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS