Itt közvetítjük az autonómiát!

Persze csak az egyiket. Amit az RMDSZ talált ki. És most már hivatalos.
Hirdetés

Kedves olvasóink, megpróbáljuk élőben közvetíteni, amint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke elmagyarázza, milyen is valójában és hivatalosan a Szövetség autonómia-statútuma.

Az élő videó az RMDSZ-székház internetes sávszélességétől függ, az élő szöveg a mi ügyességünktől, és attól, hogy önök milyen gyakran frissítik ezt a cikket a böngészőjükben. Technikai gikszerekért és félregépelésekért előre is elnézésüket kérjük.

 

Az RMDSZ és a magyar közösség mindig a stabilitás tényezője volt Romániában – mondja most is Kelemen Hunor, mint minden RMDSZ-elnök az elmúlt 25 évben. És kikéri magának az összeesküvés-elméletek gyanúsítgatásait, “nem vagyunk senki eszközei”.

Az RMDSZ elnöke egyelőre végig románul beszél, kíváncsiak vagyunk, megismétli majd a mondanivalóját magyarul is, vagy a többség dönt itt is: a jelenlévő mintegy 50 újságíróból legfejlebb tíz a magyar.

Dél-Tirol a mi példaképünk

Egyelőre Kelemen arról beszél, hogy ez mennyire európai és békés, és a többséggel folytatott párbeszéddel érhető el. Ahogy a magyar közösség is a román többséggel folytatott párbeszéd révén kívánja bővíteni a kisebbségi jogokat.

Az RMDSZ autonómia-törvényzete nem tör a román állam egységére és szuverenitására – tisztázza már az elején Kelemen, a törvény tökéletesen illeszkedik a román jogállam keretébe.

Sajtósok az autonómia sajtótájékoztatóján

A preambulumban az 1918-as egyesülési kiáltványra és különböző európai dokumentumokra hivatkozik.

Három megyéből alakulna ez a régió, és az RMDSZ nem kíván a megyehatárokhoz nyúlni. Kelemen szerint Maros, Hargita és Kovászna megye mostani területe nagyobb a történelmi Székelyföldnél. 

A régió többnyelvű lesz, de ezt óriási vita fogja megelőzni, jósolja Kelemen, aki emlékeztet, húsz éve mennyire megbotránkozott a román többség, amikor magyar szót hallott nyilvános fórumon.

Ez a tervezet újabb változat,

kis változtatásokkal és kiegészítésekkel ahhoz képest, ami pár hete megjelent a HotNews-on, mondja Kelemen. 97 cikkelyt tartalmaz, és teljesebb az igazságügyi rész.

Minden fórumon várja az RMDSZ a hozzászólásokat, kiegészítéseket, mert ez nem tökéletes autonómia-tervezet. Országszerte konferenciákat fognak szervezni, és online is kommentelni lehet majd a tervezetet. Itt a link, de biztos túl sokan nézik, mert a székházban közben haldoklik a wifi. 

Eleinte heves, majd egyre racionálisabb vitára számít Kelemen.

Jönnek a kérdések!

Mennyire használ ez az RMDSZ kampányának? Semennyire, semmi köze, mondja Kelemen. Húúha, tesszük hozzá mi.

Azért ma jelentették be, mert ma szavaz Skócia a függetlenségéről? Nem, ehhez sincs köze, véletlen egybeesés, mondja Kelemen. És ez még hihetőnek is tűnik, de attól még eléggé húúha!

Mi ez az arányosság a bírák, ügyészek kinevezésében? – próbál egy kolléga némi konkrétumot kisajtolni az RMDSZ elnökéből. Lakossági számarányhoz viszonyított, de a szakmai felkészültség lesz a döntő, válaszolja Kelemen. És az, hogy Kovászna megye bíróságai ne a brassói, hanem a létező marosvásárhelyi táblabírósághoz tartozzanak.

Mi lesz a romákkal? Még inkább integrálni kell őket, a rendőrség, a helyi rendőrség és a bíróság intézményeibe is, válaszolja az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor bejelenti az autonómiát

Mi van, ha kétnyelvű a bíró, mert vegyes házasságból jön? Nagyon jó, mondja Kelemen, mert senkit nem az etnikuma, hanem a nyelvtudása érdekel.

Decentralizáció kiterjeszthető? Persze, akármelyik régióra, főleg ha közigazgatási, és nem csak fejlesztési régióról beszélünk, válaszolja Kelemen hozzátéve, hogy a magyar közösségnek természetesen eltérő igényei is lehetnek a többségtől eltérő nyelve miatt.

Főváros Marosvásárhely lesz? A közvitán dől el, válaszolja Kelemen. Több érv szól Vásárhely mellett, de a különböző intézményeket le is lehet osztani Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy között.

Hogyan oszolna meg a költségvetés az országos és a régiós szint között? Az adók nagyobb százaléka maradna a régiónál, adóügyi decentralizáció kell, mondja Kelemen. És végre egy szám: 50 százalék maradjon!

Hirdetés

Mi van, ha Maros megye népszavazáson azt mondja, hogy nem akar Székelyföldhöz tartozni? Mert Régen pl. szász hagyományú, vannak román hagyományú vidékek, stb. Ez is a közvitán dől el, válaszolja Kelemen Hunor, és nem akar határt, határidőt sem szabni ennek a vitának. 

Kampánytéma lesz? Kelemen nem szeretné, ezt a teljes társadalomnak kell szerinte megvitatnia, nemcsak a politikusoknak kampányban.

És ha a román társadalom nem érti meg és nem fogadja el ezt az autonómia-tervezetet? Nem tart ettől Kelemen, de hosszú lesz a folyamat, mondja. Szerinte az utóbbi 25 évben már nagyon sokat változott a román társadalom mentalitása annak is köszönhetően, hogy nagyon sok román állampolgár utazott, vállalt munkát külföldön.

És akkor most kezdődik az egész elölről magyarul is,

legalább beírhatjuk ide, ami eddig elszaladt a fülünk mellett.

A tervezet kontextusa: a román állam fő céljai teljesültek az elmúlt húsz évben: NATO- és EU-csatlakozás, jogállam főbb intézményeinek beüzemelése. Ezek még nem működnek tökéletesen, de kellenek újabb célok is, például az erdélyi magyarság kulturális autonómiája, amit pár éve már építget az RMDSZ.

Marosvásárhely lesz a székelyföldi régió központja a mostani tervezet szerint, Udvarhelyen működne a regionális tanács, Csíkszeredában a pénzügy, Sepsiszentgyörgyön a többi végrehajtó testület.

Az etnikai arányosság elvét a tervezet nem számszerűsíti! – mondja Kelemen.

Már vannak román partnerek, és még keresnek, akik segítik a konferenciákon és más fórumokon a közvita lebonyolítását.

Megkérdeztük, hogy csak a jövedelemadók 50%-a maradna a régióknál, vagy a szociális hozzájárulásoknak is a fele. Azoknak is 40-50-60 százaléka, válaszolta Kelemen, de fejből nem tudta. Ott van a cikkelyekben, tessék elolvasni.

Román nyelvet a magyaroknak, magyar nyelvet a románoknak 

A román nyelvet idegen nyelvként tanítanák a régió magyar iskoláiban, és a román iskolákban is oktatnák a magyart, akárcsak Dél-Tirolban a különböző nyelvű közösségek iskoláiban. Kötelező módon? – kérdezi egy román kolléga. Még nem leszögezett, egyelőre ez egy ajánlat, válaszolja Kelemen.

A román és magyar nyelv is hivatalos lesz, kétnyelvűek lesznek a dokumentumok, a hivatalos közlöny is. A régió kétnyelvű dokumentumait az ország teljes területén el kell a hivataloknak fogadniuk.

Szakmai és közéleti vitákat is szeretnének szervezni a különböző intézmények működéséről, de mindez majd akkor, ha az első nagy felzúdulás lecsendesedik, jósolja Kelemen. Nem lesz ez olyan egyszerű, mint a kiszállás az ágyból, mert tudjuk, érezzük, hogy jelenleg milyen a román többség viszonyulása, de ez lassan változtatható észérvekkel – illusztrál az RMDSZ elnöke.

Hány prefektus lesz végül Székelyföldön,

kérdeztük az RMDSZ elnökét. A tervezet nem kíván a megyei struktúrákhoz nyúlni egyelőre, válaszolta Kelemen, de a Hargita megyei prefektus fogja a teljes régió törvényességi felügyeletét ellátni. Megmaradna a Maros és a KOvászna megyei prefektusi intézmény is, de még a közvitán dől el, milyen formában.

Azt sem lehet még tudni, hogy az RMDSZ mikor nyújtja be a törvénytervezetet a parlamentbe, mert a közvita az elsődleges, és annak lefolytatása előtt nem érdemes a parlament elé vinni. Ahogy a nősülést se lehet egyetlen időponthoz kötni – él újabb hasonlattal az elnök, amelyet ezúttal saját magánéletéből vett.

Miért csak most jelentették be a tervezetet, kérdeztük, hisz már rég bejelentették, hogy korábban be fogják jelenteni. Nem gondoltuk, hogy ez ilyen bonyolult lesz, válaszolta Kelemen Hunor. Azt hitte, az eddigi 5-6 tervezetet leporolják és összegyúrják, de közben csomó minden megváltozott a törvénykezésben is, és gyakorlatilag újra kellett írni a törvénytervezetet.

Párhuzamos vita fog folyni,

derült ki, mikor rákérdeztünk, mikor és hol lesz a közvita első állomása. Bukarestben lesz, de még nem tudják, pontosan mikor, válaszolta Kelemen.

Tegnap egyeztették a végső szövegváltozatot az MPP-vel, de mikor megkérdeztük, hogy akkor a teljes RMDSZ és MPP különvélemény nélkül beáll mostantól a tervezet mögé, Kelemen azt mondta, dehogyis. Ugyan egyeztették az RMDSZ frakcióiban és egyéb testületeiben is a szöveget, sok ötletet nem tudtak beilleszteni, és ezeknek RMDSZ-es politikusok is hangot fognak adni. Vagyis párhuzamosan fog folyni a közvita a román társadalommal és az erdélyi magyar közösség tagjaival.

A tervezet életbelépéséhez nem hogy csak alkotmánymódosítás kell, de Kelemen szerint egyenesen új alkotmányt kell írni Románia számára. Nem akar áltatni senkit, hogy ez a törvénytervezet a mostani alkotmánnyal kompatibilis.

Mikor lehet majd kommentelni

az autonómiatervezetet az RMDSZ honlapján, és hogy szűrik majd a trollokat? – kiváncsiskodtunk bele a technikai részletekbe, de ezeket Kelemen Hunor teljes mértékben a kollégáira bízza, válaszolta. A kommentelési lehetőséget mindenképp saját névhez fogják majd kötni, az álneves kommentelést nem tartja fairnek az elnök.

Debreczeni Hajnal, Kelemen Hunor sajtótanácsosa elárulta, hogy hamarosan közzéteszik majd az RMDSZ autonómiás emailcímét, oda lehet majd írni a megjegyzéseket, és a honlapon Facebook-felhasználóval lehet majd kommentelni a tervezetet, ez is hamarosan indul. A nem tárgyhoz kapcsolódó hozzászólásokat, színtiszta trollkodást kíméletlenül törlik majd.

Ezzel véget is ért az Autonómia Nagy Bejelentő Sajtótájékoztatója. Elnézést kérünk, ha nem ment végig a videó, vagy kifelejtettünk valamit a szövegből. A lényeget, a tervezetet még mi is csak ezután fogjuk elolvasni.

Hirdetés