A jobbközép ellenzék azzal gyanúsítja az államfői tisztségre pályázó szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnököt, hogy a választási törvényt módosító, júniusban kiadott sürgősségi kormányrendelettel választási csalást készít elő. A PNL ezzel magyarázza a speciális szavazókörökről szóló korábbi rendelkezés eltörlését, a párt szerint ugyanis így megnehezítették a választási turizmus, vagyis a többszöri szavazás leleplezését.

 

A legutóbbi, 2009-es elnökválasztáson azok a választók, akik nem a lakóhelyük szerinti szavazókörben voksoltak, csak a pályaudvarokon, üdülőtelepeken és repülőtereken megszervezett speciális szavazóhelyiségekben adhatták le szavazatukat, ott azonban nagy sorok alakultak ki, ami a Ponta-kormány szerint akadályozta a választási jog szabad gyakorlását. 

 

Ezért a kabinet sürgősségi rendelete lehetővé tette, hogy a novemberi elnökválasztáson bárki bárhol voksolhasson, ha feliratkozik a pótlistára és írásba adja, hogy másutt még nem szavazott.

 

A PNL felhívta a figyelmet arra, hogy a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete) egyik ajánlásában kerülendőnek nevezte a választási torvények módosítását a voksolás előtti utolsó évben.

 

Az alkotmánybíróság elfogadhatatlanként utasította el a Klaus Johannis liberális pártelnök által beadott óvást, vagyis nem teljesültek a panasz érdemi mérlegelését lehetővé tevő jogszabályi feltételek. A sürgősségi kormányrendeleteket csak az ombudsman támadhatja meg az alkotmánybíróságon, ezért a PNL a rendelet megsemmisítését célzó egyik közigazgatási per keretében próbálkozott az alkotmányossági óvással, a taláros testület azonban ezt sem tartotta elfogadhatónak.

 

A felmérések szerint az államfői tisztség sorsa a második fordulóban dőlhet el Victor Ponta a szociáldemokraták és Klaus Johannis, a Keresztény-liberális Szövetség jelöltje között.