Mindössze a tapasztalatért tartoznak köszönettel a gyergyóremetei táncosok görögországi vendéglátóiknak. Fesztiválra mentek, de magukra maradtak, végül saját fesztiváljukat kellett megszervezniük. Úgy kellett táncolniuk, ahogy a görögök húzták.
Kasandra – Halkidiki III. Nemzetközi Néptánc Fesztivál augusztus 30 – szeptember 5. – erre szólt a benevezés, és a Remetei Tolvajos Ifjúsági Egyesület bankon keresztül utalta is a megadott határidő előtt a kért előleget. Ez a költségek tíz százalékát jelentette, amit – a levelezések alapján – majd a végső elszámoláskor levonnak a fizetnivalóból. Bár akadozott időnként a kommunikáció a fesztiválszervezőkkel, a Sándor Csaba koreográfus által feltett kérdésekre, így például

a fellépés konkrét időpontjára nem érkezett válasz,

de a székelyek azt hitték, mindez csak véletlen. Bizalmukat erősítette az is, hogy a fesztiválmeghívóban szerepelt: a rendezvény az önkormányzat támogatását, az UNESCO pártfogását élvezi.
Hibátlan volt az elszállásolás, a találkozás Kostas úrral, aki átvette a szállás-étkezés teljes árát, és biztatta, hogy fellépnek, „no problem”. Még két telefonra válaszolt, szintén a „no problem” volt a jelszó, de a fesztivál programjáról, a fellépés időpontjáról nem osztott meg részleteket. Aztán a telefont sem vette fel.
A táncoktató a folytatásról így nyilatkozott a Székelyhonnak: „A fesztiválszervezők, gondolom a nyári meleg miatt is, nem léptek velünk kapcsolatba, nagyon jó szállást és nagyon jó ellátást biztosítottak, és

hagyták, hogy mi magunk szervezzük meg a magunk kis görögországi fesztiválját.

Meg is tettük: viseletbe öltöztünk, és a városka főutcáit végigénekelve 40 percig reklámoztuk a gyergyói népviseletet és népdalokat, majd három órán keresztül, előbb gyergyói, nyárádselyei, széki, kalotaszegi, mezőségi koreográfiáink bemutatása után, szabadon táncolva igazi magyaros, táncházas hangulatot keltettünk. Nagy is volt a sikere, különösen a magyar nézőink körében, akik közül többen dagadó mellel dicsekedték el, hogy ők is a Székelyföldről származnak. A bemutatóest végét mégis görög táncokkal zártuk, mert a vendéglős jóvoltából már harmadik este vehettünk részt görög táncok oktatásában, és a fia meg a testvérbátyja élő zenét is szolgáltattak: buzuki hangja szólt…”
A néptáncoktató nem tudja lenyelni a történteket. Mindent felszámolva 7500 eurót vesztettek a fesztiválozással.