// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Hét kérdés, amellyel pőrére vetkőztetheti a magyar politikusokat

// HIRDETÉS

Az autonómiával kapcsolatos szómenés hálójába eső magyarok közül hánynak tűnik fel, hogy a téma mindig csak akkor kerül elő, amikor a magyar politikusoknak szavazatokra van szükségük?

Székelyföld témájában az európai parlamenti választás alkalmával volt a legutóbbi nagy hajcihő. Véletlen egybeesés lenne?

Az RMDSZ-es politikusok és aztán a kisebb pártocskákhoz tartozók is, akik azt állítják, hogy a magyarságért küzdenek, 25 éve ugyanazt a receptet használják.

A demokrácia első éveiben, amíg a román állam nem kezdte meg önmaga európai kritériumok szerinti újrarendezését, volt értelmük az RMDSZ-es vezetők által hangoztatott céloknak.

 

De azután, hogy Románia a kisebbségekre vonatkozó legkorszerűbb törvényekkel rendelkező európai állammá vált és a magyarok mindent megkaptak, amit csak kértek, az autonómiával kapcsolatos mese üres szócsépléssé vált, amely mögé sok politikus az alkalmatlanságát rejti. De azt is, hogy képtelenek követendő célokat kigondolni a magyar közösségek számára.

 

Annak ellenére, hogy Románia minden feltételt megteremtett ahhoz, hogy a magyarok semmiféleképpen se érezzék diszkriminálva magukat, a szavazataikra pályázó egyes politikusok képtelenek váltani és továbbra is ezt a témát erőltetik, annak ellenére, hogy valójában olyan „jogok”-ról beszélnek, melyekkel a magyar közösségek már évek óta rendelkeznek.

 

Az anyanyelv, a helyi autonómia, a közösségek jelképeinek használata a három megyében már rég megvalósult tények. Azok a helyi tanácsok, amelyekben a magyarok többségben vannak, bármilyen gazdasági vagy közigazgatási döntést meghozhatnak a választók érdekében. Mindebben a politikusokat csak saját intelligenciájuk és alkalmasságuk korlátozhatja. A polgármesteri hivatalokban használják a magyar nyelvet és a közösségek zászlóit korlátozások nélkül ki lehet tűzni. Ezek valójában már nem jelentenek gondot a székelyföldi magyarok legnagyobb része számára.

 

A valódi gondok azok, amelyekkel ugyanolyan mértékben a románok is szembesülnek, az ország bármelyik megyéjében: helyi fejlődés, munkahelyek, minőségi közszolgáltatások, az infrastruktúra korszerűsítése. Feltűnik valakinek, hogy az egyes magyar politikusok által dicsőített etnikai autonómia egyikre sem tartalmaz megoldást e gondok közül?

 

Én, ha csíkszeredai magyar lennék és az RMDSZ elnökjelöltje az autonómiáról szóló mesével érkezne a szavazatomért a városomba, a következő kérdéseket tenném fel neki, melyek pőrére vetkőztetnék előttem:

 

Ha a románok megengedik nekünk, hogy létrehozzuk a saját országunkat, határokkal és vízumkényszerrel, ettől miként fog megnőni a havi jövedelmem?

 

Miként biztosít nekem jobb állást?

 

Miként biztosít tiszta és civilizált tömegközlekedést?

 

Miként segít kisebb rezsiszámlát fizetnem?

 

Miként szereli fel a kórházainkat és hozza ide a legjobb orvosokat?

 

Miként bírja rá a korrupt polgármestert, hogy kevesebbet lopjon?

 

Miként segít ez nekünk abban, hogy az európai projektekre nagyobb támogatást kapjunk?

 

Az RMDSZ és a kisebb pártocskák trükkös politikusainak, akik a magyarokat az autonómia témájával hülyítik, nincs semmilyen válaszuk a fentebbi kérdésekre. Nem is lehet semmilyen válaszuk, mert az enklávévá alakítás, az elkülönülés, a múltba révedés csak rossz irányba változtathatják meg az oda telepített közösségek életét.

Ez ellentétes az Európai Unióban jólétet biztosító elvekkel és főleg a ma fejlődést produkáló mechanizmusokkal.

 

A kedélyeket az autonómiával felpiszkáló politikusok – tudatosan vagy ostobaságból – valójában a legnagyobb rosszat teszik a magyar közösségekkel.

 

Egy nagy, több ezer munkahelyet létrehozni képes cég például sohasem fog több százmillió eurót befektetni egy olyan térségbe, amelyről folyamatosan azt hallja, hogy etnikai viták középpontjában áll. Ez csak egy azon aspektusok közül, amelyek világossá teszik az egyes magyar politikusok által tanúsított szélsőségesség káros hatásait.

 

Fotó: Erdély László

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS