// 2026. november 8., vasárnap // Zsombor

Hét kérdés, amellyel pőrére vetkőztetheti a magyar politikusokat

// HIRDETÉS

Az autonómiával kapcsolatos szómenés hálójába eső magyarok közül hánynak tűnik fel, hogy a téma mindig csak akkor kerül elő, amikor a magyar politikusoknak szavazatokra van szükségük?

Székelyföld témájában az európai parlamenti választás alkalmával volt a legutóbbi nagy hajcihő. Véletlen egybeesés lenne?

Az RMDSZ-es politikusok és aztán a kisebb pártocskákhoz tartozók is, akik azt állítják, hogy a magyarságért küzdenek, 25 éve ugyanazt a receptet használják.

A demokrácia első éveiben, amíg a román állam nem kezdte meg önmaga európai kritériumok szerinti újrarendezését, volt értelmük az RMDSZ-es vezetők által hangoztatott céloknak.

 

De azután, hogy Románia a kisebbségekre vonatkozó legkorszerűbb törvényekkel rendelkező európai állammá vált és a magyarok mindent megkaptak, amit csak kértek, az autonómiával kapcsolatos mese üres szócsépléssé vált, amely mögé sok politikus az alkalmatlanságát rejti. De azt is, hogy képtelenek követendő célokat kigondolni a magyar közösségek számára.

 

Annak ellenére, hogy Románia minden feltételt megteremtett ahhoz, hogy a magyarok semmiféleképpen se érezzék diszkriminálva magukat, a szavazataikra pályázó egyes politikusok képtelenek váltani és továbbra is ezt a témát erőltetik, annak ellenére, hogy valójában olyan „jogok”-ról beszélnek, melyekkel a magyar közösségek már évek óta rendelkeznek.

 

Az anyanyelv, a helyi autonómia, a közösségek jelképeinek használata a három megyében már rég megvalósult tények. Azok a helyi tanácsok, amelyekben a magyarok többségben vannak, bármilyen gazdasági vagy közigazgatási döntést meghozhatnak a választók érdekében. Mindebben a politikusokat csak saját intelligenciájuk és alkalmasságuk korlátozhatja. A polgármesteri hivatalokban használják a magyar nyelvet és a közösségek zászlóit korlátozások nélkül ki lehet tűzni. Ezek valójában már nem jelentenek gondot a székelyföldi magyarok legnagyobb része számára.

 

A valódi gondok azok, amelyekkel ugyanolyan mértékben a románok is szembesülnek, az ország bármelyik megyéjében: helyi fejlődés, munkahelyek, minőségi közszolgáltatások, az infrastruktúra korszerűsítése. Feltűnik valakinek, hogy az egyes magyar politikusok által dicsőített etnikai autonómia egyikre sem tartalmaz megoldást e gondok közül?

 

Én, ha csíkszeredai magyar lennék és az RMDSZ elnökjelöltje az autonómiáról szóló mesével érkezne a szavazatomért a városomba, a következő kérdéseket tenném fel neki, melyek pőrére vetkőztetnék előttem:

 

Ha a románok megengedik nekünk, hogy létrehozzuk a saját országunkat, határokkal és vízumkényszerrel, ettől miként fog megnőni a havi jövedelmem?

 

Miként biztosít nekem jobb állást?

 

Miként biztosít tiszta és civilizált tömegközlekedést?

 

Miként segít kisebb rezsiszámlát fizetnem?

 

Miként szereli fel a kórházainkat és hozza ide a legjobb orvosokat?

 

Miként bírja rá a korrupt polgármestert, hogy kevesebbet lopjon?

 

Miként segít ez nekünk abban, hogy az európai projektekre nagyobb támogatást kapjunk?

 

Az RMDSZ és a kisebb pártocskák trükkös politikusainak, akik a magyarokat az autonómia témájával hülyítik, nincs semmilyen válaszuk a fentebbi kérdésekre. Nem is lehet semmilyen válaszuk, mert az enklávévá alakítás, az elkülönülés, a múltba révedés csak rossz irányba változtathatják meg az oda telepített közösségek életét.

Ez ellentétes az Európai Unióban jólétet biztosító elvekkel és főleg a ma fejlődést produkáló mechanizmusokkal.

 

A kedélyeket az autonómiával felpiszkáló politikusok – tudatosan vagy ostobaságból – valójában a legnagyobb rosszat teszik a magyar közösségekkel.

 

Egy nagy, több ezer munkahelyet létrehozni képes cég például sohasem fog több százmillió eurót befektetni egy olyan térségbe, amelyről folyamatosan azt hallja, hogy etnikai viták középpontjában áll. Ez csak egy azon aspektusok közül, amelyek világossá teszik az egyes magyar politikusok által tanúsított szélsőségesség káros hatásait.

 

Fotó: Erdély László

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták
Krónika

Annyira „tisztelik” a román zászlót egy AUR-os vezetésű településen, hogy szeméttartónak használták

Óriási felháborodást váltott ki a román közvéleményben egy Suceava megyei faluban, Bosanci-ban készült felvétel, amelyen az látható, hogy egy takarítási akció során egy román zászlóban viszik el az összegyűjtött, zömmel növényi eredetű szemetet.

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?
Főtér

„Az RMDSZ menjen a fenébe” – mi lesz ebből: forradalom, vagy békés átalakulás?

A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség
Krónika

Vásárlókkal hasonlítottuk össze a romániai és a magyarországi árakat: megdöbbentő a különbség

Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“
Székelyhon

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

November 6-tól új szabályok vonatkoznak a motorosokra: a motorosok bizonyos feltételekkel a buszsávot is használhatják, az álló autósor mellett szűk keretek között előzhetnek is.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS