// 2026. október 18., vasárnap // Lukács

Hét kérdés, amellyel pőrére vetkőztetheti a magyar politikusokat

// HIRDETÉS

Az autonómiával kapcsolatos szómenés hálójába eső magyarok közül hánynak tűnik fel, hogy a téma mindig csak akkor kerül elő, amikor a magyar politikusoknak szavazatokra van szükségük?

Székelyföld témájában az európai parlamenti választás alkalmával volt a legutóbbi nagy hajcihő. Véletlen egybeesés lenne?

Az RMDSZ-es politikusok és aztán a kisebb pártocskákhoz tartozók is, akik azt állítják, hogy a magyarságért küzdenek, 25 éve ugyanazt a receptet használják.

A demokrácia első éveiben, amíg a román állam nem kezdte meg önmaga európai kritériumok szerinti újrarendezését, volt értelmük az RMDSZ-es vezetők által hangoztatott céloknak.

 

De azután, hogy Románia a kisebbségekre vonatkozó legkorszerűbb törvényekkel rendelkező európai állammá vált és a magyarok mindent megkaptak, amit csak kértek, az autonómiával kapcsolatos mese üres szócsépléssé vált, amely mögé sok politikus az alkalmatlanságát rejti. De azt is, hogy képtelenek követendő célokat kigondolni a magyar közösségek számára.

 

Annak ellenére, hogy Románia minden feltételt megteremtett ahhoz, hogy a magyarok semmiféleképpen se érezzék diszkriminálva magukat, a szavazataikra pályázó egyes politikusok képtelenek váltani és továbbra is ezt a témát erőltetik, annak ellenére, hogy valójában olyan „jogok”-ról beszélnek, melyekkel a magyar közösségek már évek óta rendelkeznek.

 

Az anyanyelv, a helyi autonómia, a közösségek jelképeinek használata a három megyében már rég megvalósult tények. Azok a helyi tanácsok, amelyekben a magyarok többségben vannak, bármilyen gazdasági vagy közigazgatási döntést meghozhatnak a választók érdekében. Mindebben a politikusokat csak saját intelligenciájuk és alkalmasságuk korlátozhatja. A polgármesteri hivatalokban használják a magyar nyelvet és a közösségek zászlóit korlátozások nélkül ki lehet tűzni. Ezek valójában már nem jelentenek gondot a székelyföldi magyarok legnagyobb része számára.

 

A valódi gondok azok, amelyekkel ugyanolyan mértékben a románok is szembesülnek, az ország bármelyik megyéjében: helyi fejlődés, munkahelyek, minőségi közszolgáltatások, az infrastruktúra korszerűsítése. Feltűnik valakinek, hogy az egyes magyar politikusok által dicsőített etnikai autonómia egyikre sem tartalmaz megoldást e gondok közül?

 

Én, ha csíkszeredai magyar lennék és az RMDSZ elnökjelöltje az autonómiáról szóló mesével érkezne a szavazatomért a városomba, a következő kérdéseket tenném fel neki, melyek pőrére vetkőztetnék előttem:

 

Ha a románok megengedik nekünk, hogy létrehozzuk a saját országunkat, határokkal és vízumkényszerrel, ettől miként fog megnőni a havi jövedelmem?

 

Miként biztosít nekem jobb állást?

 

Miként biztosít tiszta és civilizált tömegközlekedést?

 

Miként segít kisebb rezsiszámlát fizetnem?

 

Miként szereli fel a kórházainkat és hozza ide a legjobb orvosokat?

 

Miként bírja rá a korrupt polgármestert, hogy kevesebbet lopjon?

 

Miként segít ez nekünk abban, hogy az európai projektekre nagyobb támogatást kapjunk?

 

Az RMDSZ és a kisebb pártocskák trükkös politikusainak, akik a magyarokat az autonómia témájával hülyítik, nincs semmilyen válaszuk a fentebbi kérdésekre. Nem is lehet semmilyen válaszuk, mert az enklávévá alakítás, az elkülönülés, a múltba révedés csak rossz irányba változtathatják meg az oda telepített közösségek életét.

Ez ellentétes az Európai Unióban jólétet biztosító elvekkel és főleg a ma fejlődést produkáló mechanizmusokkal.

 

A kedélyeket az autonómiával felpiszkáló politikusok – tudatosan vagy ostobaságból – valójában a legnagyobb rosszat teszik a magyar közösségekkel.

 

Egy nagy, több ezer munkahelyet létrehozni képes cég például sohasem fog több százmillió eurót befektetni egy olyan térségbe, amelyről folyamatosan azt hallja, hogy etnikai viták középpontjában áll. Ez csak egy azon aspektusok közül, amelyek világossá teszik az egyes magyar politikusok által tanúsított szélsőségesség káros hatásait.

 

Fotó: Erdély László

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Nicușor Dan beszólt a pártoknak: pénteken feloszlatja a parlamentet, ha nem állapodnak meg a kormányzásról
Főtér

Nicușor Dan beszólt a pártoknak: pénteken feloszlatja a parlamentet, ha nem állapodnak meg a kormányzásról

További hírek: nem szabad szidni a közműszolgáltatókat, különben nem foglalkoznak a panaszainkkal. És megduplázódhat a lakásadó, ha a tulajdonos illegálisan építi be a teraszt.

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket
Krónika

Megerősödtek, indulhatnak haza: kiengedik a kórházból a székelyföldi négyes ikreket

Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki
Székelyhon

Kormányprogram: a nyugdíjak 2027-ben nőnek; az új közalkalmazotti bértörvényt jövő évben dolgozzák ki

A nyugdíjak inflációhoz igazítása, az új közalkalmazotti bértörvény kidolgozása és a minimálbér 12 havonta történő felülvizsgálata is szerepel a Luca Niculescu-kormány 2026-2028-as programjában.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS