A Partium is meg akarja vívni a maga zászlóháborúit

Találós kérdés: nem székely zászló, de Tőkés László minden bizonnyal kitűzi majd irodája homlokzatára. Mi az?
Hirdetés

Mi már láttuk, melyik tizennyolc pályaműből kerül majd ki a Partium címere és zászlaja. Egyet elárulhatunk: a kettős kereszt és a négy folyó motívuma mindegyikben közös. És ez nem véletlen. Az egyetlen hiteles forrás, mely alapján a Partiumi Autonómiatanács (PAT) megbízásából a tervezők kiindulhattak, az Erdélyi Országgyűlés 1659. évi, Szászsebesen elfogadott 3. törvénycikkelye volt, s ebben elég világosan fogalmaznak: „A Magyarország Erdélyhez incorporáltatott részéjé légyen négy folyó víz s a kettős kereszt, környül való írása: Sigillum Partium Hungariae Transylvaniae annexarum.” Igaz, hogy a leírás egy pecsétnyomóra vonatkozott, és nem címerre vagy zászlóra. 

De kezdjük az elején, miről is beszélünk egészen pontosan. A tavaly Nagyváradon alakult meg a Partiumi Autonómiatanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Partium autonómiájáért küzdő testületeként. Elnökéül Csomortányi Istvánt, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnökét választották, de a testületben fontos szerepe van még Szilágyi Ferencnek, aki a partiumi autonómiakoncepciók (mert hogy több is van) kidolgozója. A PAT legfőbb célkitűzésének a partiumi identitás megerősítését tartja, amely motorja lehet a régió területi önrendelkezéséért küzdő mozgalomnak. És mi más lendíthet a regionális identitás erősödésén, mint a saját címer és zászló?!
 
 
Így érkezünk el a péntek délutáni eseményhez, amelyet a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) szervezett, hogy bemutassa a PAT pályázatára beérkező címer- és zászlóterveket.
 
A megnyitóbeszédekben a szervezők magyarázattal szolgáltak, hogy miért van szükség regionális jelképekre. Többek között elhangzott, hogy a Partium bő másfél évtizedes lemaradásban van a székelyföldi autonómiaküzdelemhez képest, és a góbéknál is a saját zászló élénkítette a kedvet az autonómiához. A baj csak ott kezdődik, hogy míg a székelység több évszázados jelképrendszerrel rendelkezik, mely alapul szolgált a zászló elkészítésekor, addig a

Partiumnak sosem volt saját címere vagy zászlaja.

Mint ahogy Tőkés László EMNT-elnök is fogalmazott: talán Partiumról sem beszélnénk, ha nem Romániához kerül ez a régió. Tulajdonképpen alig egy emberöltővel ezelőtt, a rendszerváltás után kezdődik el a térség „reneszánsza”, amikor is megalakult a Partiumi Keresztény Egyetem, és több intézmény, rendezvény, szervezet, kiadvány foglalta nevébe a Partium elnevezését.
 
A partiumi autonómiamozgalom tehát „mérföldkőhöz” érkezett azzal, hogy elkészültek a régió lehetséges szimbólumai – amiképpen Szilágyi Zsolt, a Néppárt államelnökjelöltje is megjegyezte. Már csak az a kérdés, hogy mennyire tudnak majd azonosulni ezekkel a régió lakosai. Ilyen szempontból minden bizonnyal küzdelmes időszak elé néz a PAT, hiszen annyi idő elteltével még Székelyföldön is mindennaposak a székely zászló-ellenes megnyilvánulásokról szóló híradások. Csomortányi István ezzel kapcsolatosan tisztázta: nincsenek illúzióik, de úgy véli, ezek akár hasznára is válhatnak az önrendelkezési mozgalomnak, mert

egybe kovácsolják mindazokat, akik azonosulnak majd a partiumi zászlóval.    

A tárlatnyitót Szilágyi Zsolt végül azzal a gondolattal zárta, hogy a partiumi identitás, és a helyi közösségek érdekeinek felmutatása az európai normalitás része. Igaz, ma még csak vágyálomnak tűnik az, hogy például az Érmellék saját parlamenttel és kormánnyal rendelkező, virágzó kisrégió legyen a partiumi régió keretében, azonban ez a vágyálom néhány száz kilométerre, Európa számos országában realitás.
 
Tőkés László a tárlatnyitón elmondta: minden bizonnyal irodájának nagyváradi épületére a már kinn lévő székely zászló mellé – amely miatt peres eljárás indult – kihelyezi majd a partiumi zászlót is. S hogy a tizennyolcból melyik is lesz az pontosan? Arról a Debreceni Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem szakértői fognak dönteni, de a kezdeményezők ígérik, hogy kikérik a partiumiak véleményét is.
 
Fotó: Mohácsi László Árpád

Hirdetés