// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kolozsvárra érkezik a távgyalogló aktivista

// HIRDETÉS

Holnap délben éri el Kolozsvárt Alexandru Popescu antikvárius, aki Brüsszelig gyalogol, hogy ott is elmondja: nem akarunk ciános bányászatot és palagázt.

Szerda délben fél egykor ér Kolozsvárra a Hajnal negyedi körforgalomhoz Alexandru Popescu, aki augusztus 30-án indult Ploiești-ről, és Brüsszelig akar gyalogolni. Úgy tervezi, oda november 30-án érkezik majd, és december 1-én szólal fel az Európai Parlamentben. Ott is szeretné elmondani, hogy a hazai környezetvédőkkel együtt ellenzi a ciánalapú bányászatot Romániában és a palagáz kitermelését hidraulikus kéregrepesztéssel.

Üzenetének a több mint 3000 km-es gyalogúttal szeretne nyomatékot adni. Útja során több helységben is elkísérték támogatói, szállását többnyire sátorozással oldja meg.

 

Aki szeretné elkísérni Kolozsváron át, azzal fél egykor találkozik a Tordai út és az Observatorului utca kereszteződésénél kialakított körforgalomtól kicsit feljebb. A Majális utcán érkezik le a központba a Béke térre a Studház elé, majd az Unió utcán megy a Monostorra. 

 

A Facebook-jelzések alapján több tízen el fogják kísérni egészen Nagykapusig. Aki már reggel szeretne csatlakozni Alexandru Popescuhoz, az 8:30-kor teheti meg Bányabükkön, ott tölti a ma éjszakát.

 

Alexandru Popescu antikvárius volt az, aki tavaly december 21-től 22 napig éhségsztrájkolt Bukarestben a Nemzeti Színház előtt azért, hogy a csendőrség vonuljon vissza Pungești-ről. Ennek a Vaslui megyei falunak a határában állította fel a Chevron az első szondáját, hogy feltárja a település alatti palagázkészletet a hidraulikus földkéreg-repesztés módszerével.

 

A falu lakosainak egy része ellenezte a feltárást, és miután törvényi úton nem tudták, fizikailag próbálták megakadályozni a Chevron telephelyének megépítését. Ezért december 7-én hajnalban a csendőrség megszállta a falut, és felszámolta az aktivisták sátrát a telephellyel szemben, miután kiszorította onnan őket és a falubelieket. Ezután kvázi szükségállapotot vezetett be a faluban több hónapra, és azóta is rendszeresen járőröznek ott, és közpénzen ők biztosítják a Chevron szondájának őrzését.

 

Alexandru Popescu mostani útját itt lehet támogatni. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS