// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Kolozsvárra érkezik a távgyalogló aktivista

// HIRDETÉS

Holnap délben éri el Kolozsvárt Alexandru Popescu antikvárius, aki Brüsszelig gyalogol, hogy ott is elmondja: nem akarunk ciános bányászatot és palagázt.

Szerda délben fél egykor ér Kolozsvárra a Hajnal negyedi körforgalomhoz Alexandru Popescu, aki augusztus 30-án indult Ploiești-ről, és Brüsszelig akar gyalogolni. Úgy tervezi, oda november 30-án érkezik majd, és december 1-én szólal fel az Európai Parlamentben. Ott is szeretné elmondani, hogy a hazai környezetvédőkkel együtt ellenzi a ciánalapú bányászatot Romániában és a palagáz kitermelését hidraulikus kéregrepesztéssel.

Üzenetének a több mint 3000 km-es gyalogúttal szeretne nyomatékot adni. Útja során több helységben is elkísérték támogatói, szállását többnyire sátorozással oldja meg.

 

Aki szeretné elkísérni Kolozsváron át, azzal fél egykor találkozik a Tordai út és az Observatorului utca kereszteződésénél kialakított körforgalomtól kicsit feljebb. A Majális utcán érkezik le a központba a Béke térre a Studház elé, majd az Unió utcán megy a Monostorra. 

 

A Facebook-jelzések alapján több tízen el fogják kísérni egészen Nagykapusig. Aki már reggel szeretne csatlakozni Alexandru Popescuhoz, az 8:30-kor teheti meg Bányabükkön, ott tölti a ma éjszakát.

 

Alexandru Popescu antikvárius volt az, aki tavaly december 21-től 22 napig éhségsztrájkolt Bukarestben a Nemzeti Színház előtt azért, hogy a csendőrség vonuljon vissza Pungești-ről. Ennek a Vaslui megyei falunak a határában állította fel a Chevron az első szondáját, hogy feltárja a település alatti palagázkészletet a hidraulikus földkéreg-repesztés módszerével.

 

A falu lakosainak egy része ellenezte a feltárást, és miután törvényi úton nem tudták, fizikailag próbálták megakadályozni a Chevron telephelyének megépítését. Ezért december 7-én hajnalban a csendőrség megszállta a falut, és felszámolta az aktivisták sátrát a telephellyel szemben, miután kiszorította onnan őket és a falubelieket. Ezután kvázi szükségállapotot vezetett be a faluban több hónapra, és azóta is rendszeresen járőröznek ott, és közpénzen ők biztosítják a Chevron szondájának őrzését.

 

Alexandru Popescu mostani útját itt lehet támogatni. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS