A NATO Walesben zajló csúcstalálkozóján a katonai szövetség tagállamai úgy döntöttek, állandó szárazföldi, légi és vízi haderőt állomásoztatnak a szövetség keleti tagállamaiban. A gyorsreagálású egység főparancsnoksága Lengyelországban lesz, de négy másik, ennek alárendelt parancsnokság is létrejön, közülük az egyik várhatóan Romániában, a másik három a balti államokban. Ezt Anders Fogh Rasmussen, a szervezet főtitkára, valamint David Camerin brit miniszterelnök jelentette be pénteken a tagállami vezetők tanácskozása után.

A több ezer fős gyorsreagálású egység bárhol bevethető lesz a szövetségesek védelme érdekében.

Rasmussen szerint a régió biztonsági helyzete kiszámíthatatlan, mivel Oroszország megtámadta Ukrajnát, a Közel-Keleten is egyre nagyobb méreteket ölt az erőszak, és Észak-Afrikában is egyre instabilabb a helyzet.

„Ilyen zavaros időkben a NATO-nak készen kell állnia arra, hogy minden szóba jöhető fenyegetéssel szemben megvédje szövetségeseit” – mondta Rasmussen. Kifejtette, a keleti tagállamokban állomásozó haderőbe a tagok rotációs alapon küldenek majd katonákat.

A főtitkár arra is kitért, hogy az intézkedés üzenet mindenkinek: ha egy tagállamot megtámadnak, az egész szövetség válaszcsapására számíthatnak. Ez egyébként – vagyis a kölcsönös védelem elve – a NATO alapokmányának 5. cikkelyében is szerepel.

Rasmussen hozzátette: abban a helyzetben, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a NATO-nak készen kell állnia tagállamainak védelmére.

Az ukrajnai fejlemények nyomán egyébként a német sajtó szerint a NATO öt újabb támaszpontot hoz létre, közülük az egyiket Romániában, a másik négyet Lengyelországban, valamint a három balti államban.