NATO: Oroszország nem akar békét

Oroszország - miközben békéről beszél - egyetlen lépést sem tett a béke megteremtése felé Ukrajnában - mondta csütörtök este a NATO főtitkára. Anders Fogh Rasmussen, aki Petro Porosenko ukrán elnökkel tartott kétoldalú megbeszélést a walesi Newport kisvárosban folyó NATO-csúcsértekezleten, a tárgyalások utáni közös sajtóértekezleten segítséget ígért ahhoz, hogy Ukrajna gondoskodni tudjon biztonságáról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi közösségen belül „senki nem akarja háborúval megoldani" az ukrajnai válságot.
Rasmussen szerint
 

„Oroszország Ukrajna ellen harcol Ukrajnában",
 

orosz katonák és orosz harckocsik támadják az ukrán erőket. Mindaz, ami Ukrajnában történik, súlyos következményekkel jár az egész euroatlanti térség biztonságára és stabilitására - mondta.
Rasmussen szerint Oroszország „törvényellenesen és önhatalmúlag annektálta" a Krím-félszigetet, és ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el és nem is fogja elismerni. A NATO-főtitkár felszólította Moszkvát, hogy vessen véget a Krím annexiójának, és vonja vissza fegyveres erőit Ukrajnából és az ukrán határtól.
A II. világháború óta most fordult elő első ízben, hogy egy európai ország erőt alkalmazott területszerzés végett egy másik ellen - tette hozzá.
Az észak-atlanti szövetség főtitkára szerint Ukrajna mindig a NATO mellett állt, és a jelenlegi nehéz időszakban
 

a NATO is kiáll Ukrajna mellett.
 

Rasmussen szerint az Ukrajnának nyújtott NATO-támogatás „konkrét és kézzelfogható". A szövetség „átfogó és testreszabott" intézkedéscsomagot állított össze annak érdekében, hogy Ukrajna hatékonyabban tudjon gondoskodni saját biztonságáról - fogalmazott.
A segítségnyújtás a kibervédelemre, a logisztikára, a vezénylési-ellenőrzési tevékenységre és a kommunikációra összepontosít. A NATO emellett a konfliktusban megsebesült ukrán katonák rehabilitációjához is segítséget nyújt, és tanácsadással segíti Ukrajnát a védelmi reformok végrehajtásában - tette hozzá Rasmussen.
Kijelentette: a szövetségesek a NATO-n keresztül 15 millió euró körüli közvetlen anyagi támogatást nyújtanak ehhez, emellett a csúcstalálkozó első munkanapján több bejelentés is elhangzott további, kétoldalú pénzügyi „és egyéb" segítségnyújtási megállapodásokról.
Petro Porosenko ukrán elnök a sajtótájékoztatón - arra az kérdésre, hogy van-e kidolgozott menetrend Ukrajna NATO-csatlakozási folyamatára - kitérően válaszolt, utalást téve arra, hogy erről a jövőben esetleg népszavazást tarthatnak Ukrajnában. Kijelentette: reméli, hogy az új parlamenti választások után erőteljes lendületet vesznek az ukrajnai reformok, és amikor az ország megfelelő állapotban lesz a tagsági követelmények teljesítéséhez, az ukrán nép fog dönteni arról, hogy a csatlakozás mikor és miképpen történjen.
A „katonai opciókat" vagy az esetleges fegyverszállításokat firtató kérdésre Rasmussen NATO-főtitkár azt mondta:
 

„őszintén szólva senki nem akar háborút vagy fegyveres konfliktust"
 

az ukrajnai válság megoldására; a rendezés legjobb módja a politikai megoldás lehetőségeinek felkutatása. Ha Oroszország további beavatkozást hajt végre Ukrajnában, arra a nemzetközi közösségnek „mélyebb, kiterjedtebb és keményebb", immár gazdasági jellegű szankciókkal kell válaszolnia, olyanokkal, amelyek „igencsak fájdalmasan" érintik az orosz gazdaságot, és még inkább elszigetelik Oroszországot - mondta Rasmussen.
Porosenko elnök ugyanakkor kijelentette, hogy „óvatos derűlátással" tekint az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló kontaktcsoport pénteken esedékes minszki ülése elé.

Közös nyilatkozat: Oroszország adja vissza a Krímet, hagyjon fel a szakadárok támogatásával
 

Oroszország semmisítse meg a Krím önhatalmú elcsatolását, hagyjon fel a kelet-ukrajnai szakadárok támogatásával, az Ukrajna területén végrehajtott mindenfajta egyoldalú katonai akció vagy felforgató cselekmény a nemzetközi jog kirívó megsértésének tekintendő - áll a NATO-Ukrajna Bizottság csütörtökön Newportban elfogadott közös nyilatkozatában.
A NATO-tagországok állam- és kormányfői határozottan elítélték Moszkvát amiatt, hogy önhatalmúlag, jogellenesen elcsatolta a Krím félszigetet, és szándékosan destabilizálja Kelet-Ukrajnát, megsértve a nemzetközi jogi normákat. Felszólítják Oroszországot, hogy vonja vissza a Krím önhatalmúlag végrehajtott annexióját, amelyet a közös nyilatkozat elfogadói nem ismernek el.
Ugyancsak követelik Moszkvától, hogy szüntesse be a kelet-ukrajnai fegyveresek támogatását, vonja vissza csapatait, hagyjon fel az ukrán határ mentén és az e határon átnyúló hadműveletekkel, tartsa tiszteletben a helyi lakosság jogait, beleértve a krími tatárokét is, tartózkodjék az Ukrajna elleni újabb agresszív akcióktól. Mindenfajta egyoldalú katonai lépés vagy felforgató cselekmény Ukrajna területén - bármilyen, akár humanitárius ürüggyel is történjék - a nemzetközi jog égbekiáltó megsértésének tekintendő - olvasható a dokumentumban.
A NATO-tagállamok vezetői szerint ezek a cselekmények aláássák Ukrajna biztonságát, és érzékenyen érintik az euro-atlanti térség egészének a stabilitását és biztonságát is.
A nyilatkozat aláírói ugyanakkor támogatják Ukrajna törekvését, hogy a politikai rendezés útját járja, üdvözölnek minden olyan találkozót, tárgyalást, amelyen a felek a békés megoldás mellett kötelezik el magukat. Oroszország azonban vállalt kötelezettségei ellenére közvetlen katonai intervenciót hajt végre Ukrajnában, és fokozza a lázadóknak nyújtott támogatást - áll a nyilatkozatban. Felszólítják Moszkvát, hogy változtasson magatartásán, tegyen lépéseket a válság továbbterjedésének a megállítására.