// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Szeretnek SMS-sel utazni a váradiak és a kolozsváriak

// HIRDETÉS

Bevált az újítás, sokan élnek a mobiltelefonos jegyvásárlás lehetőségével mindkét városban. A bliccelők száma viszont nem csökken, sokak részéről csak kamu az, hogy nem tudtak jegyet venni.

A kolozsvári és a nagyváradi közönség is kedvezően fogadta a helyi közlekedési vállalat újítását, miszerint telefonos üzenetben is lehet jegyet váltani a helyi járatokra.

Kolozsváron napi 400–500 jegyet vásárolnak SMS-ben – közölte a Krónika érdeklődésére Liviu Neag, a helyi közlekedési vállalat igazgatója. Úgy vélte, ez számottevő érdeklődést bizonyít, és arra számít, a jövőben tovább nő a telefonnal jegyet vásárolók száma.

A kincses városban június 18-a óta fizethető SMS-ben is a viteldíj a tömegközlekedési járatokon, a telefonos fizetés lehetőségével azok élhetnek, akik a romániai Vodafone-, Orange- vagy Digi Mobil-hálózatban működő telefonnal rendelkeznek. Az utasnak a 7478-as számra kell SMS-t küldenie, melybe be kell írnia annak az autóbusz-, trolibusz- vagy villamosjáratnak a számát, amellyel utazni kíván. Húsz másodperccel később a jegyvásárlást igazoló válaszüzenet érkezik a telefonra, mely 45 perces utazásra jogosít fel.

Ellenőrzés esetén ennek az üzenetnek a felmutatása igazolja, hogy az utas kifizette a viteldíjat. Egy utazás fél euróval és ennek az áfaértékével terheli meg az utazó telefonszámláját.

A tavaly decemberi bevezetése óta mostanáig folyamatosan nő az SMS-ben történő jegyvásárlás Nagyváradon is – mondja Labanc László, a helyi közlekedési vállalat kereskedelmi főosztályvezetője. Mint mondta, a mobiltelefonon keresztül történő értékesítés immár beérte a leggyengébb jegyárusító pontjuk bevételét, augusztus óta pedig már a metropolisövezet járataira is lehet telefonos üzenettel jegyet váltani.

Az SMS díja a városban 3,5 lej, azaz 1 lejjel drágább, mint a bódékban vásárolt, nyomtatott, egy utazásra feljogosító jegy ára, de a telefonos kifizetés nem veszíti érvényét a járműről való leszállással, a kifizetéstől számítva egy óráig érvényes az adott vonalon.

A bliccelők száma viszont nem csökkent az újítás bevezetésével. „Voltaképp már csak azok takaróznak azzal, hogy nem tudtak jegyet váltani, akik nem akarnak fizetni. Ezt az indokot már nem tudják felhozni” – mutatott rá Labanc.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS