// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Szeretnek SMS-sel utazni a váradiak és a kolozsváriak

// HIRDETÉS

Bevált az újítás, sokan élnek a mobiltelefonos jegyvásárlás lehetőségével mindkét városban. A bliccelők száma viszont nem csökken, sokak részéről csak kamu az, hogy nem tudtak jegyet venni.

A kolozsvári és a nagyváradi közönség is kedvezően fogadta a helyi közlekedési vállalat újítását, miszerint telefonos üzenetben is lehet jegyet váltani a helyi járatokra.

Kolozsváron napi 400–500 jegyet vásárolnak SMS-ben – közölte a Krónika érdeklődésére Liviu Neag, a helyi közlekedési vállalat igazgatója. Úgy vélte, ez számottevő érdeklődést bizonyít, és arra számít, a jövőben tovább nő a telefonnal jegyet vásárolók száma.

A kincses városban június 18-a óta fizethető SMS-ben is a viteldíj a tömegközlekedési járatokon, a telefonos fizetés lehetőségével azok élhetnek, akik a romániai Vodafone-, Orange- vagy Digi Mobil-hálózatban működő telefonnal rendelkeznek. Az utasnak a 7478-as számra kell SMS-t küldenie, melybe be kell írnia annak az autóbusz-, trolibusz- vagy villamosjáratnak a számát, amellyel utazni kíván. Húsz másodperccel később a jegyvásárlást igazoló válaszüzenet érkezik a telefonra, mely 45 perces utazásra jogosít fel.

Ellenőrzés esetén ennek az üzenetnek a felmutatása igazolja, hogy az utas kifizette a viteldíjat. Egy utazás fél euróval és ennek az áfaértékével terheli meg az utazó telefonszámláját.

A tavaly decemberi bevezetése óta mostanáig folyamatosan nő az SMS-ben történő jegyvásárlás Nagyváradon is – mondja Labanc László, a helyi közlekedési vállalat kereskedelmi főosztályvezetője. Mint mondta, a mobiltelefonon keresztül történő értékesítés immár beérte a leggyengébb jegyárusító pontjuk bevételét, augusztus óta pedig már a metropolisövezet járataira is lehet telefonos üzenettel jegyet váltani.

Az SMS díja a városban 3,5 lej, azaz 1 lejjel drágább, mint a bódékban vásárolt, nyomtatott, egy utazásra feljogosító jegy ára, de a telefonos kifizetés nem veszíti érvényét a járműről való leszállással, a kifizetéstől számítva egy óráig érvényes az adott vonalon.

A bliccelők száma viszont nem csökkent az újítás bevezetésével. „Voltaképp már csak azok takaróznak azzal, hogy nem tudtak jegyet váltani, akik nem akarnak fizetni. Ezt az indokot már nem tudják felhozni” – mutatott rá Labanc.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS