// 2026. november 18., szerda // Jenő

Tesztoszteron és hatalom

// HIRDETÉS

A tudósok megmondják. A koalíciós lélektan miatt uralkodnak a férfiak. És szintén emiatt nem uralkodnak a nők. Tutti.

A férfiak erőszakosabbak a nőknél. Ez biológiailag és társadalmilag bizonyított tény. A hímek agresszivitását az a harcos és védelmezői szerep határozta meg, melyet az evolúció során betöltöttek. Nagyobb testtömegüknek és fejlettebb izomzatuknak köszönhetően a hímekre hárult a feladat, hogy megvédjék a csoportot a külső agresszorokkal szemben. Ám a dolgok ennél is érdekesebbek.

A hímek erőszakos viselkedése kardinális módon befolyásolta a törzsek, majd a modern társadalmak életét és rétegződését. Egyes hipotézisek kimondottan érdekesek.

A férfiak koalíciós pszichológiája

A hím agresszivitást magyarázó egyik legfrissebb hipotézis a Harcias Férfi Hipotézise (The Male-Warrior Hypothesis), amelyet evolucionista pszichológiával foglalkozó kutatók egy csoportja vetett fel. E hipotézis szerint a hímnemű egyedek genetikailag hajlamosabbak agresszíven megnyilvánulni a nőnemű egyedeknél, mert a hímek bioszociális küldetése egy sor olyan cselekedetet tesz szükségessé, melyek a csoport védelmét, erőszakot és harcot feltételeznek. A hímek harcias jellege nagymértékben a rivális csoportok közötti versengő kapcsolatok és konfliktusok hatására alakult ki, melyek nyomán a férfiak körében lezajlott egy természetes kiválasztódás, mely az agresszivitás, idegengyűlölet és harcias potenciál felé mutatott.

Egy vonatkozó másik hipotézis szerint a férfiak azért harciasabbak, mert koalíciós pszichológiá”-val rendelkeznek és hajlamosak koalíciós agresszív tettekbe bocsátkozni. Ez a különleges pszichológia nagyobb esélyeket biztosított a férfiaknak arra, hogy harc révén élelemforrásokat és nőket szerezzenek meg. A koalíciók összetétele a diádoktól (vadászpárok) a több száz, ugyanazért a célért összefogó egyedig terjedt, és ezek létrejöttét maga a természetes kiválasztódás segítette elő, amely az egységes csoportokat részesítette előnyben és olyan struktúrák létrejöttének irányába hatott, melyek a hominidákat, majd az emberi egyedeket kohéziós kapcsolatokra, összehangolt cselekvésekre és kollektív harcokra tették alkalmassá. A koalíciók létrejötte a nagyszabású harcok és implicit módon a háborúk kialakulásának előfeltétele volt.

David Buss és Joshua Duntley evolucionista pszichológusok véleménye szerint a férfiszövetségek kialakulását az egyének azon igénye is diktálta, hogy jobban megvédhessék magukat az idegen férfiak emberölési kísérleteivel szemben.„A szövetségek, gyakorlatilag, egyfajta – nagyon hatékony – gyilkosságellenes stratégiát képviseltek, mely aztán evolúciós értelemben vett alkalmazkodássá vált.”

A csoportpszichológia biológiai eredetéről beszél Lionel Tiger kanadai származású antropológus is. A Férfiak csoportban (Men in Groups) című könyv szerzője azt állítja, hogy a férfiak távoli őseiktől örökölték a legyőzhetetlen csoportalkotási hajlamot, ami az emberi közösségek egyfajta „gerincoszlopává” vált. Ezeknek a csoportoknak eredetileg a vadászatokban volt szerepük, később pedig, a vadászat szükségletének eltűnésével, a csoportok más motivációk alapján jöttek létre. Ezzel az ősi csoportpszichológiával magyarázható, hogy a jelenkori társadalmak férfiai miért hajlamosak szurkolói csoportokat, bandákat, zárt klubokat, vallási szektákat, harcias koalíciókat stb. alkotni.

A nők között kapcsolatok hierarchikus paradoxona

Tételezhető, hogy szinte nem léteznek női koalíciók; gyakorlatilag a tanulmányozott kultúrák egyikében sem sikerült „női bandákat” találni, míg „férfi bandák” mindenhol megtalálhatók. Mi ennek a jelenségnek az oka? Mindenekelőtt a nők nem rendelkeznek a férfiakra jellemző agresszív és defenzív motivációval, mely harcias csoportok létrehozását tenné szükségessé. Aztán a magyarázatok egyike az, hogy a nők, bármennyire is furcsán hangzik, nagyobb fokú hierarchián alapuló diszkriminációt tanúsítanak, mint a férfiak. „Vagyis a nők jobban szeretnek azonos státuszú nőkkel társadalmi kapcsolatokat kialakítani, kerülve az alacsonyabb státuszúakat. Legalábbis ezt mutatja a Harvard pszichológusai által készített egyik tanulmány.”

Tehát a nők nehezebben hoznak létre női koalíciókat, mert szelektívebbek és hierarchikus rétegződés esetén kevésbé tudják egymást elfogadni. A számbelileg nagyobb kapcsolatok és együttműködések iránt is kevésbé nyitottak. Furcsa, hogy a fiúk már óvodás korukban kifejezésre juttatják a csoportos kommunikálás és játékok iránti igényüket, a kislányok pedig általában az alig egy-két barátnős kapcsolatokat választják. Ugyanakkor a tanulmányok azt mutatják, hogy ha a nők összevesznek egymással, a kibékülés esetükben több időt vesz igénybe, mint a férfiak esetében. A férfiakhoz képest kevésbé felkészültek egy nemen belüli konfliktus megoldására.

A férfiak nagyobb hajlandósága az eltérő rangú egyedekkel való együttműködésre lehetővé teszi számukra, hogy könnyebben alkossanak koalíciókat. Ez az adu jelentős előnyt biztosít számukra társadalmi szinten. A koalíciós pszichológia tette lehetővé a férfiak számára, hogy az évezredek során politikai, katonai és közigazgatási szinten uralkodjanak. És éppen a nők született koalíciós pszichológiájának hiánya lehet társadalmi alárendeltségük egyik oka, a nők által egyedként nyújtott magas fokú teljesítmények ellenére.

A háború és a csoportkohézió

Az idegenek elleni területi harcokban való részvételükkel a férfi koalíciók még erősebb kötődést biztosítanak maguknak, megjelenik egy „csoporterkölcs”. Ennek megfelelően a koalíciók létrejötte növelte a csoportok közötti konfliktusok arányát, a konfliktusok pedig a koalíciókat és a csoporton belüli férfiak közötti bajtársiasság érzését erősítették. Ez a hatás napjaink embereinek pszichológiájára is érvényes. Egy több mint 1.000 grúziai és Sierra Leone-i, a hazájukban lezajlott háború légkörét megtapasztalt kis- és fiatalkorún végzett kutatás kimutatta, hogy soraikban jelentősen megnőtt az egalitarizmus felé mutató hajlam a születési csoportjukon belül. Ez a valós körülmények között tapasztalt „háborús hatás” tökéletesen beleillik azokba az evolucionista pszichológiai elméletekbe, melyek szerint a külső veszély és az ellenségekkel való háborúskodás hozzájárul a csoporton belüli együttműködéshez és altruizmushoz. Gyakorlatilag a hímek koalíciói háborús állapotokat hoztak létre más törzsekkel, ezeknek a háborúknak pedig a hímek koalícióinak megerősödése volt a hatásuk; így szilárdultak meg az emberi társadalmak.

A külső veszély tehát hozzájárult a csoportkoalíciók kialakulásához, ezekben a koalíciókban pedig a harcias férfiak vettek részt. A koalíciós pszichológia mélyen elraktározódott génjeinkben és ma is meghatározza a férfiak és nők közötti viselkedésbeli különbségeket. A férfiak ma is ösztönösen hajlamosabbak bandákat, szövetségeket, sportcsapatokat és pártokat létrehozni. A nők számára ez a csoportgyakorlat nehezebben megy.

(A könyvészeti forrásokat az agresszivitásról szóló, megjelenés előtt álló könyvemben ismertetem.)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS