// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Kolozsvárt nem érdekli az Ellenpontok-sztori

// HIRDETÉS

Naivan azt hittük, hogy a csilláron is lógni fognak. Tévedtünk.

Ezt is megértük, hogy a Kolozsvári Magyar Napok egyik nyilvános rendezvényéről exkluzívan tudósítsunk. Nem azért, mert csak bennünket engedtek be egy backstage-be, hanem mivel csak mi tartottuk érdemesnek elmenni egy olyan beszélgetésre, amelyről úgy gondoltuk, hogy sokkal népszerűbb lesz.

A harminc éve Svédországban élő Tóth Károly Antalt – akivel csütörtökön életút-beszélgetést rendezett a Jakabffy Elemér Alapítvány – és feleségét, Tóth Ilonát olyan nevekkel szokás együtt emlegetni, mint Ara-Kovács Attila, Szőcs Géza, Keszthelyi András, Molnár János, akik 1982-ben

az egyetlen erdélyi magyar szamizdatot,

az Ellenpontokat létrehozták és lebukásukig működtették.

A Ceauşescu-éra legsötétebb, utolsó éveinek kezdetén megjelent Ellenpontok sztorija a konspiratív keret miatt annyira szövevényes és bonyolult, hogy nehéz lenne itt röviden írni róla. Tovább nehezítik a történet kibomlását az érintettek gyakran egymásnak homlokegyenest ellentmondó értelmezései, szempontjai, indítékai, és nem könnyíti a dolgot a rengeteg személyes érzékenység, hiúság, vagy sértettség. A kezdeményezők máig is vitatják, hogy ki volt az ötletgazda, ki mikor mit csinált, és kinek mekkora érdeme vagy mulasztása volt egyik-másik vonatkozásban.

Csütörtökön tehát az Ellenpontok-sztori egyik főszereplőjének olvasatát hallhattuk, amely persze több ponton egyezik a többi szereplőével, de néhol bizony teljesen másképpen hangzik. Két óra persze éppen csak arra elegendő, hogy a történet főbb vonalai felvillanjanak. A big picture talán csak akkor állhatna valamelyest össze, ha valamilyen csoda folytán az összes szereplő egy két-három napos nyilvános

maratoni beszélgetésen

próbálná egymáshoz illeszteni a szilánkokat. Sajnos egy ilyen esemény nem csak az érintettek, hanem a közönség érdektelensége miatt sem lehetséges. Közönség alatt azokat értenénk, akik harminc éve címzettjei, olvasói voltak az Ellenpontoknak. Csütörtökön Kolozsváron ugyanis tíz ember tartotta érdemesnek meghallgatni Tóth Károly Antal történetét.

A hajdani és mostani kolozsvári elitnek más dolga akadt, mintsem visszatérni az időben egy olyan korba, amely kellemetlen és talán kényelmetlen vagy lelkiismeret-furdalást ébresztő emlékekkel terhes.

(a fotón: Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke, Novák Csaba Zoltán történész, Tóth Károly Antal)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS