// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Felpezsgett a Farkas utca

// HIRDETÉS

Megelőzte a korát, és rendesen túl is nyúlik önmagán a Farkas utcai vásár. Most már csak a vagyonos polgári réteget kell hozzá kitermelnünk.

Idén nemcsak hogy több helyszínen zajlik magyarnapos kirakodóvásár, de maga a Farkas utcai is már jóval a Farkas utca előtt elkezdődik. A vége pedig továbbnyúlik rajta. Program szerint csak ma nyílt volna, de már tegnap belakták a vásározók. Szóval ez minden idők (=az elmúlt öt év) legfarkasabb utcája.

De kezdjük az elején, mert az Egyetem utcai parkolóban kezdődik. Egy óriási kajálós sátorral. Ahol minden óriási.

 

 

Mennyi??? Te is azt látod, amit én? A rablóhús kész rablás. A flekken és a csülök meg annyi, hogy le sem merem írni. Abból megvacsorázom egy felső középkategóriás étteremben eszcájgostul, terített asztalostul, pincérestől, ahol még a budi is elit.

 

 

Az óriásság ennek a magyarországi lacikonyhának az üzleti modellje. Mindenből csak nagy van: savanyúságból, kenyérből, bográcsból, csülökből, sült paprikából, szakácsból és végösszegből. 

 

Mert egy roppant modern és bevált üzleti elv alapján adják el nekünk a hagyományos magyar konyhát. A nagy hipermarketek attól (is) nyereségesek, hogy sok és nagy darab árut halmoznak a polcokra függetlenül attól, hogy van-e épp kereslet rá. A nagy és sok termék vizuálisan és pszichológiailag úgy hat az emberre, hogy akkor is vásárol, ha történetesen nincs szüksége az illető árucikkre. Akkor is, ha mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, mint azt eredetileg tervezte. Ezt már rég felmérték, kimutatták: működik.

 

 

A szponzorbank reklámfigurái se kicsik.

 

 

Pista bá viszont minden méretben kapható. Kolozsváron ő is az egyetemen telepedett meg. Igazi sztár lett, ha Erdélyben valahol két magyar bádogfedőt összecsapnak, Pista bá biztosan ott terem.

 

Még egy roppant fontos dolognak ad helyet az egyetem, illetve a járdája: a fák alatti padoknak. Nagy újítás az evési kényszer nélküli pihenő, és innen azok is élvezhetik a koncerteket, akik nem tudnak másfél órákat végigállni.

 

 

És hogy miért ez minden idők Farkas utcája? Mert mindenből több van. Több a magyaros ruha, több a fajáték, több a könyv, a sátor, több a kerámia. A hagyományos is, a szépen modern és funkcionális is, és sajnos több a nemzeti giccs is. De biztos van olyan, aki attól érzi magát magyarabbnak, ha úgy kanalazgatja a vasárnapi húslevest, hogy azon átsejlik a magyar címer a korondi tányér aljáról.

 

 

Ismét eljöttek a kedvenceim, a torockói sajtok, és stratégialag jól helyezkedtek el: a borutca sarkán. Mert a boroknak idén is külön leágazást kellett nyitni, ahol már akkor zajlott az élet, mielőtt megnyílt volna az összes bódé.

 

Idén igazi szörp- és lekvárdömping van, nemcsak válogatni érdemes a standokon, hanem eszmét cserélni a befőzés és eltevés titkairól. Ehhez képest mondjuk a lángos drágább, mint Tusványoson, és nemcsak a palacsintát kerekítették szépen fel, hanem az árát is. Persze nem muszáj egészségtelen vásári kaját tömnünk magunkba, van egészséges és drága is, és 1-2 helyi étteremnek köszönhetően rezonábilis áron is fő a tokány és a gulyás.

 

 

Bár annyi tárgyat kínálnak a standok, hogy komplett háztartást fel lehetne innen szerelni, idén duvad a kultúra is a Farkas utcában. Az Akadémiai Könyvtáról lefele csak könyvstandok állnak, és kitelepült teljes gőzzel a helyi média is. Tegnap délelőtt még csak a főszervezőket igyekeztek mikrofon és kamera elé ültetni, délután pörögtek már a sztárok is a sajtósátrak között.

 

 

A vásár pedig képtelen befejeződni, legalábbis ott, ahol az utca végetér: átlóg a templom melletti keresztutcába egészen az Apáczai líceumig. Ahol aztán tényleg minden van a vintage ruháktól a kozmetikumokon át a mindenféle mütymütyig.

 

 

És idén azért is sokkal jobb, mert nem egyedül a pénz az interakció eszköze. A médiákok vadásszák a közönség hangját, az Állami Magyar Színház sátra egyenesen felszólít: ne őrizd meg a nyugalmadat, drámázz!

 

 

Sőt tombolj és táncolj, mert a Farkas utcai színpadon lépnek fel a legszexibb énekesek, táncosok és táncoktatók. És akkor az utca végén nyíló Romkertet még nem is említettük, pedig ott épül újra a kolozsvári magyar kultúra játszó és beszélgető része.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS