// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Borbély: augusztus végére elkészülhet az autonómiatervezet

// HIRDETÉS

Már csak tizenegyet kell aludni, és meglesz az RMDSZ autonómiatervezete. Legalábbis Borbély László szerint. Aki regionális nyelvvé tenné a magyart.

Várhatóan augusztus végéig elkészül az RMDSZ autonómiatervezete – mondta el szerdán a Radio France Internationale-nak nyilatkozva Borbély László, a szövetség politikai alelnöke. Azt is hozzátette, az RMDSZ meg akarja ismerni a többségi polgárok véleményét is, amennyiben pedig szükséges, az alkotmányt is módosítani kell.

Ha egy több mint egymilliós közösség akar valamit, civilizált, érveken alapuló párbeszédet kell folytatni vele” – jelentette ki Borbély. „Ahogy Dél-Torilban és Európában máshol is léteznek az autonómia különböző formái, a magyar kisebbségnek is joga van az autonómia valamilyen formáihoz. Ez nem újdonság, 1993 óta benne van a programunkban, most pedig elérkeztünk oda, hogy ezt az óhajt törvénytervezet formájában is megfogalmazzuk” – mondta Borbély.

Az RMDSZ-es politikus arra is rámutatott, hogy a tervezet nem alkotmányellenes, és nem irányul mások ellen, ha pedig módosítani kell az alkotmányt, a parlament 66 százalékos többséggel módosítani fogja.

Miért ne lehetne regionális nyelv a magyar Romániában, ha Magyarország és Románia is összefogott akkor, amikor az ukrán parlament visszavonta a regionális nyelvekről szóló törvényt, amelyből mind az ukrajnai magyar, mind a román kisebbségnek előnye származott? Akkor miért ne tárgyalhatnánk, amikor nagyszámú magyar közösség él Romániában, arról, hogy az ország bizonyos régióiban, ahol többségében magyarok élnek, elismerjenek egy regionális nyelvet?” – tette fel a kérdést Borbély.

Azt is elmondta, hogy a várhatóan a hónap végére elkészülő tervezetet nyilvános vitára kívánják bocsátani, és a többség véleményére is kíváncsiak – nem csupán a politikusokéra, hanem a társadalom többi képviselőjének álláspontjára is.

Mint ismeretes, az RMDSZ hónapok óta lebegteti a tervezet nyilvánosságra hozatalát, amelynek időpontját többször is elhalasztotta – vélhetően nem függetlenül attól, hogy közeledik a novemberi államfőválasztás kampányának kezdete, amelyben várhatóan immár egy másik magyar jelölttel, az EMNp jelölte Szilágyi Zsolttal is meg kell mérkőznie Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS