A világ egy részének nem tetszenek az illiberális demokráciák. Sem a Vezéreik.
Amit néhány éve csak megjósolni lehetett, mára dokumentálható valóság. Az illiberális demokráciák, hogy megismételjük Fareed Zakaria klasszikus fogalmát, azon vannak, hogy különböző földrajzi térségekben kiépítsék – szimbolikus és effektív – dominanciájukat. A kommunizmus bukását követő illúziók ellenére a szabadság nem győzött az önkényesség és az etatista erőszakkal szembeni konfrontációban. Az alkotmányos demokrácia ma, sokkal inkább, mint az utóbbi évtizedekben bármikor, ostrom alatt áll. Értékét vitatják, a nyugatellenes retorika pedig ezt az izzó ellenségességet erősíti.
Recep Erdogan megválasztása Törökország elnökének egy közvetlen választás nyomán a legújabb jele egy mélyreható változásnak. Az első államfő, akit a választók közvetlenül szavaztak meg, egyben az is, akit – közvetlenül és programszerűen – a török világiasság felszámolására tett erőfeszítéssel társítanak, a szabadságjogokat korlátozva és vérszomjasan elfojtva az utcai bírálatokat. Egyértelmű e pillanat üzenete. Törökországban egy új választásos tekintélyelvűségi forma születik, Erdogan pedig csatlakozik azokhoz a politikusokhoz, akik a demokrácia térdre kényszerítése érdekében a nép érzelmeit és gyűlöletét mozgósítják. A korrupció, a tekintélyelvűség, a Nyugat-ellenesség, a politikai iszlámizmus feltámadása, ezeket a jellemvonásokat mutatja Erdogan rendje. A vasárnapi választásos megerősítés újra visszaigazolja ennek a hibrid rezsimnek a képességét arra, hogy manipulálja, megossza és meghódítsa a török társadalmat.
Törökország, Magyarország, Oroszország: az egybeesések nem véletlenek. Egy modell körvonalazódik a szemünk láttára. Erdogan, Orbán és Putyin, eltérő módon, de megdöbbentő hasonlóságokkal, olyan architektúrát hoznak létre, melyből egy nemzet és Vezére közötti messianisztikus kapcsolat javára tudatosan kizárják a hatalmi ágak szétválasztását, a pluralizmust és az átláthatóságot. A történelmi identitások manipulálása, a birodalmi múltra való hivatkozás és a helyi hagyományok kisajátítása azok a stratégiák, melyek demokratikus misztikumot kölcsönöznek a mostani autokráciáknak. A kulturális relativizmust az alkotmányos szabadságok elleni fegyverként használják fel. Az iszlám viselet bátorítása Törökországban, a magyarországi idegengyűlölő és autarchikus sodródás, egy szovjet cárizmus feltámadása Oroszországban azok a helyi megnyilvánulások, melyeket ez a globális tendencia magáénak vall.
Ennek az illiberális irányvonalnak az ellenségeit a múlt század szinte valamennyi totalitárius áramlata utálta. A törvény előtti egyenlőség, az eljárások tisztelete, a független igazságszolgáltatás, a robusztus kritika, a pluralizmus azok az ellenfelek, melyekkel az új autokráciák nem köthetnek tűzszünetet. A törökországi, magyarországi és oroszországi fejlemények, ideológiai álcájuktól függetlenül, egy Vezér abszolút ellenőrzési akaratának legitimálására korlátozódik, aki egy klikk és nem egy nemzet nevében cselekszik. A választások az alkotmányos garanciák hiányában egy paródiába illő gyakorlat szintjére süllyednek, a megszavazott diktátorok hatalma pedig anélkül újulhat meg újra és újra, hogy a jogi határok bármilyen módon korlátozhatnák.
A demokratikus sodródásnak és visszafejlődésnek ebben a kontextusában létfontosságú a demokratikus józanság szerepe. A különbségtételeket hangsúlyosan meg kell tenni. A választásos és tiranofil tekintélyelvűség összeférhetetlen az euro-atlanti rend alapjaival. A kormányzás célja pontos és történelmileg meghatározott – a polgárok autonóm egyéni fejlődésének lehetővé tétele. Az állam sohasem megmentő. De a populista akarat által mozgatott állam bármikor szabadságjogaink hóhérává válhat.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.