A románoknak sem könnyű a kisebbségi sors

Románia nem jó anyaország – panaszkodtak az ukrajnai románok képviselői a Marosfőn zajló „román Tusványos” első napján.
Hirdetés

Hargita megyei Marosfőn 12. alkalommal szerveztek nyári egyetemet a határon túli románok képviselőinek részvételével. Idén felháborodást keltett, hogy a román állam illetékesei nem vették a fáradtságot, hogy részt vegyenek a találkozón: sem Traian Băsescu államfő, sem Victor Ponta miniszterelnök nem reagált pozitívan a szervezők megkeresésére.    

Anatol Popescu az Odessza környéki románok Besszarábia Nemzeti Kulturális Egyesületének elnöke előadásában elmondta, egyre nehezebb a Moldovai Köztársaságtól délre élő, mintegy 80 ezer fős román közösség önazonosságának megőrzése. A „szláv tengerben” csökkenőben a román lakosság száma, sorra szűnnek meg a román iskolák. A román közösség képviselője szerint a fiatalokat is érintő mozgósítások szintén aggodalomra adnak okot. „Kár lenne, hogy meghaljanak a román ifjak nem tudni kinek az ügyéért” – jelentette ki a közösségi vezető. Anatol Popescu hevesen bírálta a román államot, amiért az

sorsára hagyta az ukrajnai román közösséget.

Kijelentette, Emil Constantinescu román elnök 1997-es látogatását leszámítva Románia nagykövetei sem keresték fel az odesszai román közösséget. A román állam hozzáállására jellemző példaként hozta fel, hogy a helyi román közösség vezetőjeként orosz nyelven írott meghívót kapott a Románia nemzeti ünnepe alkalmából szervezett rendezvényre.
 
Vasile Tarateanu, a Román Nyelv Háza kulturális alapítvány elnöke az anyanyelvű oktatás kérdését tartotta a legaggasztóbbnak. Elmondta, Észak-Bukovinában évente megszűnik egy román iskola, mert a szülők ukrán iskolába adják a gyermekeiket. A fiatalok sorozásáról, és a keleti hadszínterekre való vezényléséről elmondta, lojális polgárai kívánnak lenni Ukrajnának, de azt szeretnék, hogy béke legyen, és se a román, se az ukrán fiatalok ne haljanak meg a háborúban.
Hirdetés