Victor Ponta megint magyarbarát lett. Hogy ez miért csak kampányban jut neki eszébe?
A magyar szavazatok elvesztését elkerülendő Victor Ponta kormányfő egy sor kompromisszumot tesz, melyekkel fenntartja a jó kapcsolatot az RMDSZ-szel és nem idegeníti el magától a magyar választókat.
A kormány leváltotta a Hargita megyei kormánymegbízottat, Adrian Jean Andreit, miután ez utóbbi megtámadta a helyi hatóságok több, Székelyfölddel kapcsolatos irományát. Andreit az RMDSZ által támogatott Petres Sándor váltja a kormánymegbízotti tisztségben. „Váratlan hír számomra, főleg úgy, hogy szabadságon voltam és nem is tartózkodtam az országban. Ezek azok a politikai tárgyalások, melyeket jobb, ha nem kommentálok”, jelentette ki Andrei. Az RMDSZ vezetői különben már a kormányba való belépésükkor világossá tették, hogy kormánymegbízotti tisztséget akarnak a három székelyföldi megye valamelyikében.
És ez csak egyike azoknak az engedményeknek, melyeket a PSD azért tett, hogy bebiztosítsa magának a kormányzati stabilitást és a parlamenti többséget, de a magyar választók jóindulatát is, amelyre az elnökválasztás második fordulójában szüksége lesz.
Ponta a múlt héten bármiféle tiltakozás nélkül elfogadta az RMDSZ által javasolt Biró Rozáliát a kulturális minisztérium élére, azon baklövések ellenére, amelyeket ez utóbbi az idők folyamán elkövetett. „Az esetet bárki Biró asszony szemére vetheti, aki hallott arról az átverésről (Biró összetévesztette a kétlábúakat jelentő kifejezést a koldusokat jelentővel – a szerző), de nem az ország elnöke. Ő, Románia zászlójával a háta mögött, ezt nem teheti meg, neki intézményekről kell beszélnie”, mondta Ponta. Ebből következően a kormányfő bejelentette, hogy nem szándékozik más személyt javasolni erre a tisztségre, ahogy azt Traian Băsescu elnök kérte tőle.
A Külügyminisztérium (MAE) tavaly az Európai Bizottság oldalán lépett be az úgynevezett Minority SafePack, egy RMDSZ által is támogatott kisebbségi európai törvénykezdeményezés kapcsán indult perbe. Ez 2014 júliusában arra késztette az RMDSZ elnökét, Kelemen Hunort, hogy lemondjon a kormányban betöltött tisztségéről. Annak érdekében, hogy ne ingerelje fel az RMDSZ-t, a külügyminisztérium mégsem küldi el a Románia álláspontját tartalmazó dokumentációt az EU Bíróságának, hanem előbb minden iratot a Parlamentben vitatnak meg és csak azután juttatják el azokat Luxemburgba. „Arra a következtetésre jutottunk, hogy ez olyan téma, amelyben a román állam álláspontját nem határozhatja meg egyetlen minisztérium, be kell vonni a Parlamentet is, és azt javasoltuk, szeptemberben legyen egy vita az emberi jogi bizottságban (…). E viták befejeződéséig Románia nem fog további dokumentumokat továbbítani a luxemburgi bíróságnak”, magyarázta Kelemen Hunor.
Meg kell még említeni a Ponta-kormány kedvező hozzáállását egy magyar tannyelvű tagozat létrehozásához a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, bár ez az RMDSZ-es célkitűzés nem teljesült.
Barbu Mateescu szociológus azt állítja, hogy ha Klaus Johannis bekerül a második fordulóba, akkor ez lesz az első alkalom, hogy egy erdélyi politikus eljut az államfőségért folyó versenynek ebbe a szakaszába. „Az a megérzésem, hogy Johannis itt előnyösebb helyzetben lenne”, mondja Mateescu a székelyek szavazataiért folyó Johannis–Ponta párharcról. Ezen kívül a szociológus megemlíti, hogy a magyar választók az elnökválasztásokon mindig a PSD ellen szavaztak, 2004 kivételével, amikor ezen etnikumúak többsége Adrian Năstaset támogatta. Ami a magyarok mostani szavazását illeti, Barbu Mateescu rámutatott arra, hogy egyre gyakrabban tapasztalható különbség a székelyföldiek és az e régión kívüliek választási viselkedése között.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.
Miközben az országban elszabadultak az árak, a parlament menzáján továbbra is hét lej egy csorba. Hátba lőtték a tárgyalására igyekvő román bérgyilkost Spanyolországban.
Már nem áll Octavian Goga heves antiszemitizmusáról hírhedt egykori román miniszterelnök mellszobra Jászvásár egyik közterén – adta hírül a Ziarul de Iaşi.
A Fidesz-vereség erdélyi világvége hangulatú megélésének okai nem Magyarországon, hanem itthon keresendők.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.
Több lopás és lopási kísérlet is történt az elmúlt napokban Madéfalván, ahol ismeretlenek udvarokra hatoltak be, autókat próbáltak feltörni, és kisebb-nagyobb értékeket vittek el.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban arról beszélt jogász és pszichológus, hogy szülőként mit tehetünk annak érdekében, hogy a gyerekünk ne váljon áldozatból elkövetővé.