Victor Ponta jó ortodox. És jó román. Világos, hogy jó államelnök is, nem?
A kormányfő craiovai beszédében az istenségre való hivatkozás aránya és az a pátosz, mellyel szétszórta az Úr Szavát párttársai között – akik évek óta a választási kampányokhoz igazítják megjelenésüket a templomban – elég bizonyítékot nyújtanak arra, hogy az elnökválasztási versengésben a PSD fenntartások nélkül ki fogja játszani a hit kártyáját.
Valójában maga az ötlet nem új.
A bukaresti politikai vezetők az utóbbi 25 évben kitartóan igyekeztek az egyházvezetőkkel meglévő (amúgy is elég átláthatatlan) kapcsolatukat a jóérzés határain túltolni, ami a legtöbbször sikerült is nekik.
Victor Ponta e tekintetben már kitaposott úton jár.
Az, amit a kormányfő igazi újdonságként behozhat a képletbe – a cotroceni-i versenyen való indulásának bejelentése alkalmából mondott beszéde pedig tartalmazza egy ilyen irányú fejlődés csíráit –, az ortodox hitre egyre radikálisabban helyezett hangsúly összeolvasztása egy több mint bárdolatlan nacionalizmussal, melynek egy részét már le is tesztelték az európai parlamenti választáson.
Ponta és számos imázstanácsadója szemszögéből nézve, a „büszke, mert román” nagyon jól illik majd a „büszke, mert ortodox”-hoz.
Ebből a szociáldemokraták logikája mentén az következik, hogy a két fejezet egyikénél, vagy mindkettőnél „sebezhető” jelölt maradjon a partvonalon kívül, vagy törődjön bele a vereség gondolatába: ez lesz a választási kampány uralkodó témája.
Az, hogy a dolgok ennyire el fognak fajulni, újra Krajován látszott, amikor a kormányfő – például – Klaus Johannisszal összehasonlításban kidomborította két ősi jellemvonását. Ponta nem mondta ki a „német” szót, de ravaszul hagyta, hogy ott lógjon a levegőben: „Nem hiszem, hogy valakinek, aki jelölteti magát Románia elnökének, gondot jelentene, hogy nem ortodox, vagy román etnikumú. Azt hiszem, pontosan ugyanolyan jogai vannak, mint nekem. De egy valamit minden alkalommal kimondok: nem akarom, hogy bárki is azért vádoljon, vagy azt mondja, hiba, hogy román, vagy ortodox vagyok a saját hazámban. Ilyennek születtem, így fogok meghalni, büszke vagyok erre, azt hiszem, tiszteletet érdemlek ezért”.
De még ha a PSD, a PC és az UNPR propagandagépezete őrült hajtásba kezd is, padlóig taposva a pedált a két témában, érdekes lenne elképzelnünk, milyen választ adna a jelölt Victor Ponta két végtelenül kényes kérdésre.
Mégis miként lehet egyszerre az Istenem-Istenemmel, de Năstaseval, illetve Iliescuval is tovább haladni előre? Vagyis, hogyan parádézhatsz az ájtatosságoddal és hitbuzgóságoddal, és ugyanakkor egyetlen sajnálkozó szót se ejtesz a bűnöző Adrian Năstase által elkövetett tettek kapcsán, vagy amiatt, hogy Ion Iliescu mindenféle skrupulusok nélkül szórakozott a bányászjárások alkalmával?
Victor Ponta kedden, Krajován újra köszönetet mondott az utóbbi kettőnek.
Másodsorban, mennyire Európa-párti és a transzatlanti terv iránt elkötelezett vagy, ha pont akkor, amikor Románia elnöki tisztségére jelölteted magad, egy putyinizmusból bőven ihletődő stratégiát fogadsz el?
Az ortodoxizmus és a bárdolatlan hangsúlyokkal rendelkező nacionalizmus keveréke az a toxikus altató, melyet a kremli vezető nap mint nap belecsepegtet honfitársai poharába.
Véletlen egybeesés vagy sem, az az obskúrus háttér, amire Victor Ponta és csapata rávetíti a románságra és ortodoxizmusra vonatkozó büszkeséget, eltávolít bennünket a nyugattól és közelebb visz a kelethez.
Véletlen egybeesés vagy sem, úgy tűnik, ez sem Victor Pontának, sem a csapatának nem okoz gondot.
Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.
Petri György költőnek avattak emléktáblát két nyelven az egyik kolozsvári Petry hús- és hentesáruboltban, és ez a legelvontabb és legjobb dolog, ami 2025 végén történhetett.
A volt román raliversenyző, Titi Aur elmagyarázta, hogy Pitești-Craiova autópályán történt pénteki tömegkarambol – amelyben 12 autó és 32 személy volt érintett – oka az úgynevezett „nyájszellem” volt.
Négyszáz darab csempésztojással bukott le egy román kamionos Olaszországban. Fejbe vertek egy férfit Bánffyhunyadon, mert nem tudta a karácsonyi ének szövegét.
Szinte az egész országban téliesre fordul az időjárás a hétvégén: erős szél, havazás, ónos eső, a hegyekben hófúvás várható a meteorológusok szerint. Székelyföld legnagyobb részén sárga jelzésű riasztás lesz érvényben a kedvezőtlen idő miatt.
Két dokumentumot tartalmazó borítékot találtak a vajdahunyadi kastély Buzogány-tornyának tetejéről eltávolított, páncélos vitézt ábrázoló szobor lábai alatt – közölték a múzeumként működő kastély illetékesei.
Újabb tűzeset történt Kászonjakabfalván: az elmúlt éjszaka leégett a plébánia csűrje. Mindössze tíz nappal korábban, ugyanitt, a templom közvetlen közelében egy fatároló semmisült meg. Két hónapon belül ez már a harmadik, helyi egyházat érintő eset.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Egy brassói kezdeményezés szemléletesen, élményszerűen igyekszik megmutatni a fiataloknak a diktatúra igazi arcát.
Avagy miért nem érdemes kiindulni a minden politikus korrupt és a politika nem más, mint intézményesített lopás közhelyéből.
A helyiek kevesebbet dolgoznak és több időt töltenek a családjukkal – mondja Nagy Ildikó, a Norvégiai mindennapok blog marosvásárhelyi származású szerzője, aki a szaunában is az erdélyi magyarok történetét ecseteli a norvég néniknek.
A tömegkulturális vámpír erdélyi figura. És biza szomorú, hogy Erdély elfeledte e nagy szülöttjét. De nem baj, mert jött Radu Jude és megmutatta, milyen az orális szex Drakula-módra.