Na ki tudja megkülönböztetni a két jóembert?
„Miért gyűlöli Orbánt?”, kérdezte tőlem valaki a fórumon. „Talán azért, mert szereti a népét és megtagadja az áruba bocsátását?”.
Nem gyűlölöm Orbán Viktort. Egy időben csodáltam is. Nem gyűlöletből próbáltam felhívni a figyelmet egy veszélyes jelenségre. Megpróbáltam, aggodalommal, felemelni egy sírkő súlyosságú szót – az illiberalizmust –, hogy együtt láthassuk, hány ideológiai féreg tekereg alatta.
Nem tudom felmérni, mennyire szereti Orbán a népet. Valószínűleg Hitler is szerette a németeket, különben nem tekintette volna őket másoknál felsőbbrendűeknek. A magyar kormányfő nacionalizmusát a Jobbikosok sovinizmusa erősíti fel. (Azok az antiszemita és romaellenes nyilatkozatok, melyeket a Jobbik egyes vezetői, de egyes fideszesek is tettek, eljutottak a tengerentúlra.) E szemszögből nézve, az illiberalizmus az új antiszemitizmus.
Orbán megteremtette magának a „Magyarország megmentője” auráját. Megtette ezt Hitler is, annak idején. Gazdaságilag sikerült felemelnie Németországot, a legerősebb európai országgá változtatva. Egyes nagyon komoly történészek azt állítják, hogy ha a Führer 1938 környékén tűnt volna el, „a tömeges kivégzések kezdete előtt, a német nép történelmének legnagyobb államférfijaként vonult volna be a történelembe”. Végül ki más, mint Hitler beszélt a legszebben a békéről, még azután is, hogy lángra lobbantotta a világot?
Nagyon kevés embernek adatott meg, hogy a történelmet átélve felfogja a saját jelenkorukban növekvő katasztrófa csíráját. Ezek egyike Churchill volt; ő ezt a Mein Kampf-ot elolvasva értette meg.
Nem csak Orbán Viktor dicsőíti az illiberalizmust. Az Európai Unióban van még egy kormányfő, egy másik Victor, aki ugyanezt teszi, de ugyanúgy, ahogy Monsieur Jourdain a prózát – nem is tudva róla.
Viktor és Victor között a különbség akkora, mint az eredeti és a másolat között. Orbán Viktor fajsúlyos, lényeges, a geopolitikát nagyon jól ismerő, túlfejlett hiúságú politikus, aki jól tudja, mit beszél. Victor Ponta egy tévé-politikus, aki tegnap még Barroso tollbamondása alapján írt, ma viszont ő is az illiberalizmussal kokettál: hajlam a tekintélyelvűségre, ugyanaz az elképzelés az ellenzékről, mint a hatalom lefizetettjéről (lásd a Tăriceanu-konstrukciót), újabban, a Cotroceni-ért folyó csatájában pedig az ortodoxizáló románizmus.
A nacionalista túlhevültség nélkül szóba sem hoztam volna a crajovai beszédet (középszerű polgármesterhez, nem elnökjelölthöz illő). Ha meggyőződésből beszélt volna, az súlyos lenne. Lelkesedéssel visszaadva azt, ami a súgógépen jelent meg előtte, megdöbbentő.
Ebben a pillanatban nem jut más eszembe, mint egy Joe Biden-parafrázis (melyet akkor iróniával fogadtam): Victor, mit akarsz te Romániából csinálni?
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.