Színeváltozás
Szerző: Ioana Lupea
2014. július 15. kedd, 14:59
Milyen bájos, amikor a farkas rókának akarja eladni magát, a róka meg farkasnak. És mindkettő halál komolyan gondolja. Kész kabaré!

Az elnökválasztási kampány felébresztette a szociáldemokratát a neokon Traian Băsescuban, aki korábban kikiáltotta a szociális állam halálát. Miközben a szociáldemokrata kormányfő az üzletemberek megajándékozására készül, a jobboldali elnök a nyugdíjasok nevében ellenzi ezt. A tb-járulék csökkentése az a lépés, mely egy hosszú hidegháború után szembeállítja a két politikust.

Traian Băsescu igazi szociáldemokrata beszédet mondott, amikor a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulék 5 százalékos csökkentéséről szólt. Nemcsak arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy nőhet a nyugdíjköltségvetés hiánya, de a tőketulajdonosok erkölcstelenségére is, akik profitjuk felhizlalása után hazaküldik azt. Băsescu a bizonyíték arra, hogy a kampányban bármi lehetséges, még az is, hogy a kormányfőt a saját diskurzusával szabotálják a saját választói rétege előtt, ugyanakkor tudatában lévén annak, hogy bármennyire is igyekezne, a törvényt nem fogja tudni megakadályozni, ha a Parlament kihirdetés céljából másodjára is elküldi neki. Kíváncsiak vagyunk, meddig tart majd nála a nyugdíjasok iránti aggodalom. A nyugdíj- és béralapok hiánya volt az érv akkor is, amikor a Boc-kormány végrehajtotta az államfő által az IMF előtt vállalt megszorító lépéseket. És ne feledjük, hogy Traian Băsescu volt az egyik támogatója a munkatörvénykönyv rugalmasabbá tételének, melyet a Külföldi Befektetők Tanácsa és a Román-Amerikai Kereskedelmi Kamara szállított le a Boc-kormánynak.

A gazdasági helyzet a szociáldemokrata diskurzust támasztja alá: a kormány számára semmi, de semmi sem szavatolja, hogy ez a lépés – még ha ki is egészítik más kedvezményekkel – a célok eléréséhez vezet: a foglalkoztatottság növekedéséhez, egyes munkahelyek felszínre hozásához a feketegazdaságból, vagy bizonyos külföldi befektetések bevonzásához. A The Economist egyik bloggere leírta a munkahelyteremtés nélküli kikerülést a recesszióból (jobless recovery), amit világszerte lehet tapasztalni. A gazdasági válság alatt a cégek letesztelték, fenntartható-e a termelékenység kevesebb és rosszabbul fizetett alkalmazottal. A BIZ folyóirat egyik 2012-es rangsora azt mutatta, a legmélyebb recesszió alatt 50 romániai cég 50 százalékkal növelte árbevételét és 41 százalékkal a működési profitját a 2009-es szintekhez képest. A BIZ a hatékonyság mutatójaként kiemelte a műveleti profitok növekedésének az árbevétel-növekedést meghaladó dinamikáját. A recesszió alatt a hatékonyság növelése elsősorban a munkaerő-költségek bércsökkentéssel és elbocsátásokkal végrehajtott csökkentését, bizonyos műveleti tevékenységek átszervezését és technológiavásárlást jelentetett.

Nehezen hihető, hogy a munkaadók a tb-járulék csökkentése által megszerzett pénztöbbletet a munkaerőbe fogják befektetni, vagy új munkahelyek megteremtésébe, vagy egyes feketegazdasági munkahelyek felszínre hozásába, vagy új tevékenységi területek beindításába. A hazaiak valószínűleg tulajdonvásárlásba kezdenek, a külföldiek pedig nagyobb nyereségeket fognak lejelenteni, melyek nagyobb bónuszokat hoznak majd a vezetőknek. A profitok repatriálása pedig egy már régóta tagadhatatlan valóság. A Curierul naţional 2013 szeptemberében megírta, hogy a repatriált profitok és osztalékok csaknem 860 millió eurót tettek ki és negatív irányba módosították a folyó fizetési mérleg hiányát, 435 millió euróról 595 millió euróra növelve a deficitet. Ha pedig a kormány új befektetésekben bízik, akkor újra csak téved. A technológiavásárlás oda vezetett, hogy az áttelepülésekhez az olcsó és gyengén, vagy közepesen képzett alkalmazottak már nem számítanak jelentős adunak.

És ezzel eljutunk az igazi gondhoz: az oktatásba történő befektetés hiányához. Minden nemzetközi tanulmány azt mutatja, hogy a technológia radikálisan módosítani fogja az alkalmazható munkaerő összetételét, így a jövőben elsősorban a magasan képzett személyeknek lesz a legnagyobb esélyük munkahelyet találni. Ahelyett, hogy az üzletembereket ajándékozza meg többletprofittal csak azért, hogy vállalkozásbarátabbnak tűnjön, mint a Băsescu-adminisztráció, sokkal hatékonyabb lenne, ha a Ponta-kormány több pénzt fektetne az oktatásba és kutatásba. Az olcsó munkaerő már nem tud befektetéseket vonzani, ha technológiával is kiváltható.

 
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/3958
Úgy tűnik az államfő vissza fogja dobni az eleve későn összerakott 2019-es büdzsé tervezetét, amit a hivatala amatőr fércmunkának nevezett.
A szerző szerint Erdély issza meg a bukaresti politikai kavarások levét. Amelyhez az erdélyi magyarok fő érdekképviselője, az RMDSZ is rendesen hozzájárul.
De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.
Úgy tűnik. Igaz, nem magyar, hanem román zászló alatt. De sízni így is jól lehet majd, ha minden megvalósul.
Szakszerű elemzés arról, hogyan járatja le magát a mioritikus haza a nemzetközi katonai stratégiai pályán. És persze, Magyarország megint jobban teljesít.
A magyarellenes szurkolói megnyilvánulások sem szegik kedvét a Sepsi OSK futballcsapat tulajdonosának, aki ugyanolyan sikerrel próbálja megállni a helyét a román labdarúgás élvonalában, mint a kenyérpiacon.
A szenátus ismét megszavazta az államfő által korábban kifogásolt jogszabályt.
Ha jobban belegondolunk, ezen nagyon nincs mit csodálkozni. Tessék, a magyarázat.
A katolikus egyház is halad a korral, ha a pápalátogatás megszervezéséről van szó.
Ki kell találni valamit a hasznosításukra, döntöttek a háromszéki elöljárók.
Aztán be is zárt, de közben jól megnéztük magunknak a nemzetközi ebseregletet, és saját győzteseket is választottunk, ha már kutyaszépség és verseny.
Megalapozottak-e az Afrikával kapcsolatos sztereotípiáink? Erről is beszélgettünk Lukács János Istvánnal, aki nemrég tért haza ugandai önkénteskedéséből. Azt is elárulta, milyen erdélyi magyar vonatkozása van az afrikai országnak.
Most szavazta meg a szenátus, hogy feloldják az 1938-89 közötti döntések titkosságát.
Szerző szerint azáltal, hogy meg akarják fúrni Laura Codruța Kövesi jelölését az európai ügyészi székbe, az ország vezetői tulajdonképpen Románia érdekei ellen cselekszenek.