Az argentinok bírták jobban idegekkel a vébé egyik legunalmasabb meccsét

Nulla látvány, maximális pragmatizmus, gól nélküli játék, büntetőkkel argentin döntőbe jutás. Ennyiről szólt az argentin-holland elődöntő.
Hirdetés

Aligha számított bárki is arra, hogy a brazíliai labdarúgó-világbajnokság szerdai, argentin-holland elődöntője ugyanolyan lélegzetelállítóan pörgős és történelmi játékot hoz majd, mint a keddi brazil-német. Hiszen tényleg kevés volt a valószínűsége annak, hogy bármelyik csapat úgy hengereljen, mint a házigazdákat végül 7-1-ra alázó Nationalelf, de a két csapat eddigi játékát tekintve annak is, hogy vadul egymásnak rohanva végig izgalmas, látványos meccset játszanak. (Emlékezetes, hogy az argentinok Irán ellen is képesek voltak 90 percen át szenvedni, a hollandok pedig Costa Rica ellen is csupán büntetőkkel jutottak tovább).

Mindazonáltal vélhetően arra is kevesen számítottak, hogy a két együttes játéka még a mérsékelt várakozásokat is alulmúlja majd. Márpedig ez történt: alapvetően egy kézen is össze lehet számolni a rendes játékidő és a hosszabbítás összes helyzetét, ráadásul ez a kéz akár egy olyan jakuzáé is lehet, akinek különböző ballépései megtorlásául egy-két ujját lemetszették. Így aztán az argentinok tizenegyesekkel jutottak a döntőbe. Igaz, a gauchók továbbjutása valamivel jobban megérdemeltnek mondható, mit a hollandoké lett volna.

Louis van Gaal tanítványai ugyanis végig olyan fantáziátlanul játszottak, mintha a vébé második napján nem ők zúzták volna agyon 5-1-re a címvédő spanyolokat. A meccs elején Kuyték olyan benyomást keltettek, mintha annyira megtetszett volna nekik a Brazuca, hogy végleg meg akarják tartani: percekig csak a középpályán járatták, és az argentinokat sem hagyták ugyan hozzáférni, de a kapu irányába sem akarózott ellőni.

Taktikájuk minden bizonnyal azt szolgálta, hogy kicsit előbbre húzzák az argentin védelmet, hogy aztán Kuyt, Sneijder és Blind előre ívelt labdáival megjátszhassák Robbent és van Persie-t. Az argentinok viszont úgy betömörültek, mintha vízumkényszer lenne velük szemben érvényben a holland térfélre való átjutáshoz.

Aztán a kék-fehérek felmérték, hogy az Oranje erre a napra összes taktikai fogását ellőtte, így előrébb húzódtak, és elkezdték rombolni a hollandok akcióit. Nem hagyták kibontakozni az amúgy is vérszegény holland támadásokat, olyan is volt, hogy már a holland védekező harmad határán letámadtak. Igazi gólhelyzethez azonban ők sem jutottak – a holland védők is jól tették a dolgukat -, az első komolyabb helyzetszerűség Messi nevéhez fűződik, akinek a hosszú sarokra tartó szabadrúgáslövése Cilessen karjában landolt.

Garay veszélyeztetett még fejjel öt méterről, de a labda magasan a léc fölé vágódott, míg a túloldalon a hollandok azzal büszkélkedhettek, hogy Sneijder egyszer a kapu irányába lőtt.

A fordulás után sem állt fen a veszély, hogy a nézők agyvérzést vagy infarktust kapnak az izgalomtól, a második félidő közepén Lavezzi tizenötről veszélyeztetett, de blokkolták. Az utolsó percben Robben dönthette volna el a meccset, de megint túlságosan szerelmes volt a labdába: bevitte a tizenhatoson belülre, de kivárt, az ötös vonalán pedig becsúszva szerelték.

A hosszabbítás sem volt sokkal változatosabb, Robbennek volt néhány veszélyesebb megmozdulása, majd öt perccel a vége előtt Palacio fejelhette volna döntőbe az argentinokat, de Cilessen hárított.

A tizenegyeslövéseknél azonban ez már nem ment neki (a Costa Rica elleni meccsel ellentétben van Gaal ezúttal nem küldte helyette a pályára Krult, mivel elhasználta az összes cseréjét). Az argentinok minden lövésüket értékesítették, míg a hollandoknál rögtön az elején Vlaar lövését hárította Romero, majd ugyanígy járt Sneijder is.

Az argentinok ennek nyomán 1986 és 1990 után immár harmadszor játszhatnak vébédöntőt a németekkel vasárnap este.

11-esek:
Vlaar gyengén balra helyezett lövését Romero könnyedén hárította.
Messi higgadtan emelt a kapu jobb oldalába (1-0).
Robben két lépés után a bal alsó sarokba lőtt (1-1).
Garay hatalmas erővel középre a léc alá bombázott (2-1).
Sneijder jobb oldalra tartó lövését Romero vetődve hárította.
Agüero jobb sarokra tartó lövésére Cillessen jól mozdult, de a labda a hálóban kötött ki (3-1).
Kuyt higgadtan passzolt a bal alsóba (3-2).
Maxi Rodríguez nagy erejű lövésébe Cillessen csak belekapni tudott (4-2).

Sabella elégedett, van Gaal nem játszana tovább

A meccs után Alejandro Sabella argentin szövetségi kapitány természetesen elégedetten nyilatkozott.

„Nagyon boldog vagyok, most majd kiderül, mi lesz a döntőben. Németország ellen nem kell öt csatár, olyan játékosok kellenek, akik le tudják zárni a teret a németek előtt, nem hagynak nekik helyet, hogy futballozzanak. Ez a mérkőzés teljesen egyértelmű döntetlen volt, ha mi veszítünk a tizenegyesekkel, akkor is ezt mondom. Nagyszerű csapat ellen játszottunk. A németek ellen nem lesz könnyű, de most nagyon meg vagyok elégedve a játékosaimmal” – mondta.

Louis van Gaal, a hollandok szakvezetője hihetetlenül csalódott volt, és elárulta: semmi kedve a bronzmeccshez. „Legalábbis egyenrangú ellenfelek voltunk, lehet, hogy jobbak is, így aztán borzalmas dolog alulmaradni. Mindig is az volt a véleményem, hogy a bronzmeccset nem szabadna lejátszani” – mondta.

Argentína-Hollandia 0-0 – büntetőkkel: 4-2
Sao Paulo, Corinthians Aréna 62 ezer néző, v.: Cüneyt Cakir (török)
sárga lap: Demichelis (49.), illetve Martins Indi (45.), Huntelaar (105.)

A további program:

szombat:
a 3. helyért: Brazília-Hollandia, Brazíliaváros 23.00
vasárnap:
döntő: Németország-Argentína, Rio de Janeiro 22.00

Hirdetés