// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Budapesten hódít a székely gasztronómia

// HIRDETÉS

Ha valaki pesti, vagy csak éppen ott jár a hétvégén, érdemes lesz kilátogatni pénteken és szombaton a Fény utcai piacra.

Közvetlenül a termelőktől Budapestre szállított, székelyföldi kézműves élelmiszereket kínál pénteken és szombaton a budapesti Fény utcai piacon a Székely ízek vására

Lukács Csaba, a szervező Székely Szeretetszolgálat Alapítvány elnöke az MTI-nek csütörtökön elmondta, a rendszerváltás idején óriási szimpátia élt Erdélyben az anyaországi termékek iránt. „Ezt a magyar cégek ki is használták, az azonban már nem fair, hogy többnyire multiként viselkedtek, a hasznot hazahozták, így nem épültek ki olyan termelői kapacitások, amelyek bevonták volna a helyi termelőket” – jegyezte meg.

Hozzátette: Erdély a magyarországi gyártók kiváló piaca lett, közben azonban a székelyföldi termelők tönkrementek. „Nekik szeretnénk segítséget adni, ezért elkezdtük feltérképezni közülük azokat, akik hagyományos termékeket állítanak elő prémium minőségben” – szólt a most induló kezdeményezésről.

Az alapítvány közvetítő szerepet akar betölteni az erdélyi termelők és a magyarországi fogyasztók között, őket minél rövidebb úton kell összekötni, ezért nem is gondolkodnak nagy kereskedelmi láncok bevonásán. „Ahogy elhozzuk az árut, azonnal kifizetjük a termelőnek, ellentétben a multinacionális cégekkel, cserébe a termelőktől is a legjobb minőségű árut várjuk” – szögezte le az alapítvány elnöke.

Kiemelte, a Székely ízek vásárán minden terméknek megvan a saját története, és egyes cikkeket, mint például a havasi mézeket, dzsemeket, a szentábrahámi teákat maga a termelő árulja.

Más termékeket az alapítvány önkénteseinél lehet megvásárolni, többek között tekerőpataki sajtokat, torockói bivalytej hozzáadásával készült, különleges minőségű tejtermekéket, például 50 százalékos zsírtartalmú tejfölt vagy az ivói vadaspark medveszalámiját. 

Lukács Csaba elárulta: elképzeléseik szerint rövidesen nemcsak Budapesten, hanem minden nagyobb magyarországi városban felbukkannak a Székely ízek vásárával.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS