Egyelőre függőben marad Tőkés László kitüntetésének ügye, miután a bukaresti táblabíróság úgy döntött: nem fogadja be a keresetet, amelyet az európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvédje nyújtott be a Románia Csillaga érdemrend becsületbíróságának határozata ellen, amelyben visszavonták a kitüntetést a volt püspöktől.

Mint ismeretes, a kitüntetés-ügy azt követően kezdődött, hogy Tőkés tavaly Tusnádfürdőn a Tusványosként elhíresült nyári egyetemen azt kérte Orbán Viktor magyar kormányfőtől: Magyarország vállaljon védhatalmi státust az erdélyi magyarok fölött.

A hivatalos tolmács ezt tévesen protektorátusnak fordította, amire a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) több politikusa is ráharapott, és ezt ürügyül használva próbáltak Tőkést lejárató, soviniszta indíttatású kampánytőkét kovácsolni maguknak az idei európai parlamenti és államfőválasztás előtt.

Tőkés amúgy még csak nem is az első számú áldozat ebben az ügyben, a szocialisták Traian Băsescu államfőt próbálták nemzetárulóként feltüntetni, hiszen 2009-ben ő adományozta a kitüntetést Tőkésnek, akit a PSD-s forgatókönyv szerint hazaárulóként próbálnak feltüntetni.
Ismeretes, hogy Tőkés az 1989-es események 20. évfordulóján kapta meg az érdemrendet, elismerésül a temesvári forradalom kirobbantásában játszott szerepéért.

A Szociáldemokrata Párt – amely amúgy a kommunisták utódpártja – két legyet próbál leütni egy csapásra. Egyrészt Băsescut diszkreditálná még jobban, másrészt azt a „szégyent” próbálja lemosni, hogy a romániai forradalom 1989-es kirobbanásában egy magyar játszott vezető szerepet. Ezért is intézte úgy a nagyobbik kormánypárt, hogy a becsületbíróságba csakis hozzá közel álló személyeket, vagyis aktív, illetve egykori PSD-s politikusokat válogassanak be, akik a politikai ukázt követve vakon teljesítették a pártutasítást, és az érdemrend megvonásáról döntöttek.

Érdemes megjegyezni, hogy a PSD hozzáállása azt követően sem változott meg, hogy a liberálisok kormányból való kilépése után arra kényszerült, hogy az RMDSZ-szel kössön koalíciót a kormánytöbbség megőrzése érdekében. Hiába van ott a magyar szervezet a kormányban, minden korábbi magyarellenes kezdeményezés folytatódik, akár a magyar és székely jelképek elleni bírósági hadjáratról, akár a Tőkés elleni boszorkányüldözésről van szó. Az RMDSZ-nek nem sikerült koalíciós partnere magyarellenes dühét csillapítania, miközben a külvilág továbbra is azt látja, hogy Romániában tökéletes a kisebbségek helyzete, hiszen a magyarok egyik politikai szervezete kormánytényező.

A mostani bírósági döntés, illetve a döntéstől való elzárkózás – a hivatalos álláspont szerint az államfői hivatal alárendeltségébe tartozó becsületbíróság döntése nem számít közigazgatási döntésnek, így nem tartozik a bíróság hatáskörébe – alapján előfordulhat, hogy a fellebbezés nyomán a legfelsőbb bíróság is így dönt majd, vagyis az igazságszolgáltatás nem kíván beleszólni egy kényes politikai adok-kapokba.

Ennek nyomán pedig megtörténhet, hogy nem marad más romániai fórum, amely megpróbálna rávilágítani a PSD erőfeszítéseinek mozgatórugóira. Ha valóban így lesz, akkor immár jogerőssé válik az, hogy a romániai utódkommunista párt, amely szépségflastromként, kormánytöbbsége biztosítására és a kisebbségi panaszok letörésére maga mellé vette az RMDSZ-t a kormányba, de eddig még semmilyen, a kisebbségi jogot bővítéséről szóló kérdésben nem volt hajlandó engedményre, a soviniszta, a magyarokat üldöző ceaușescui politika örököse.

Az most már a magyar fél felelőssége, hogy ezt milyen intenzitással és hatékonysággal kommunikálja a külvilág felé.