A román jobboldal szeretne jobbegyenesekre képes erőkart létrehozni. De folyton szétesik.
A természetes lelkesedés dacára, ami egy olyan erő iránti vágy eredménye, mely képes kiegyensúlyozni a politikai színpadon a PSD dominanciáját, van néhány komoly oka annak, hogy a jobboldal összefogásának több esélye van nem megtörténni, mint bekövetkezni.
1. A PNL nem tud majd lemondani a nevéről és a párt identitásáról. Ez kész öngyilkosság lenne, nemcsak egy történelmi párt eltűnését jelentené, hanem egy kormányzati részvételével a militánsainak többször is politikai jutalmakat osztogatni képes szervezet felszámolását is. Még ha a PDL, formálisan, bele is menne a PNL-s logó megőrzésébe, területi szinten a PDL-s szervezetek jobban állnak, egy esetleges fúzió pedig rövid időn belül a liberális komponens PDL általi beolvasztásához vezetne, mely valójában átvenné az új politikai struktúra vezetését.
2. A PNL és a PDL technikailag és emberileg az elnökválasztásig nem léphet fúzióra, még akkor sem, ha erről határozat születik. A két párt konfliktusainak hosszú története van, a csaták pedig a területi szervezetekben dúltak. Utópia azt gondolni, hogy egyetlen testvéri szervezetbe lehet összehozni egyes hiú és eltérő érdekekkel rendelkező vezetőket. A vezetőségi tisztségek száma hirtelen a felére csökken, a jelentkezőké pedig megkétszereződik. Melyik területi vezető lesz hajlandó átengedni a helyét a PNL-s vagy PDL-s volt ellenfelének?
3. Traian Băsescu egységes jobboldalt szeretne, de a PMP körül. Amikor az első elnökválasztását megnyerte, Traian Băsescunak egységes jobboldala volt, ADA (Igazság és Igazságosság Szövetség) néven. Később alapvető szerepe volt e konstrukció szétesésében. Az elnök akkor azt erőltette, hogy a PNL lépjen fúzióra a PD-vel, amiből így egy nagy elnöki párt lett volna. Az, hogy a PNL megtagadta a beolvadást a PD-be, a konfliktus elmélyüléséhez vezetett Traian Băsescuval, aki végül kikényszerítette az akaratát és a PD távozott a kormányból. Traian Băsescunak a 2009-es választás után is volt egy egységes jobboldala, amikor a PDL lett a legnagyobb párt Romániában. De az együttműködés a válságot nem bírta ki. A kormány élén végrehajtott Boc–Ungureanu váltás csak felgyorsította a PDL számára a kormányzati szerep elvesztését. Később Vasile Blaga megválasztása – Elena Udrea rovására – vezetett Traian Băsescu híres kisfüggöny elé állásához, aki egy másik párt, PMP létrehozásával gyakorlatilag a PDL kettészakadását jelentette be. A PMP most az elnök egyedüli örökösének állítja be magát és ez megakadályoz bármiféle közeledési lehetőséget a PDL-hez.
4. A PNL-ben a dolgok egyáltalán nem tisztázottak. Crin Antonescu váratlan távozása a párt éléről elindította a hatalmi harcot, ami választási évben katasztrófa. Klaus Johannisnak addig van esélye, amíg választási húzóembernek tartják. A legkisebb jel arra, hogy ez nem egészen így van, Johannis végét fogja jelenteni a PNL-ben.
5. Messze nincs még megoldva az államfőjelölt kiválasztásának ügye. Egyesek máris Crin Antonescu visszatéréséről beszélnek.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
A román zászló megcsókolásának elutasítása tetemes bírságot vonna maga után, és a trikolórról elnevezett tér kialakítását is kötelezővé tenné egy, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által kezdeményezett törvénytervezet.
Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.
A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Az új tanévben is kétféle támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok: tanszercsomagot, illetve 500 lejes oktatási utalványt. A tanszercsomagra vonatkozó kérelmeket péntekig, az utalvány igénylését pedig október elsejéig lehet benyújtani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.