A választójoggal rendelkező romániai polgároknak csak 28 százaléka menne el vasárnap voksolni az európai parlamenti jelöltekre – írja a maszol.ro a közszolgálati tévé rendelte és a CURS közvélemény-kutató készítette felmérésre hivatkozva.
A romániaiaknak alig felét foglalkoztatja
az EP-választás, és 28 százaléka mondta azt, hogy el is megy szavazni. A legutóbbi EP-voksoláson, 2009-ben 27,6 százalékos volt a részvételi arány.
A CURS szerint is a választást itthon a baloldali PSD-UNPR-PC választási szövetség nyerné meg a szavazatok 44 százalékával. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága 17, a Demokrata Liberális Párté (PDL) 14, a Népi Mozgalom Párté (PMP) 8, az RMDSZ-é 6 százalékos.
A felmérés friss, május 16-18. között készült. És készülnek azok is, akiknél már túllépte a toleranciaküszöböt a felháborodás azon, hogy úgy érzik, nincs kire szavazniuk, mert
se a pártok, se a jelöltjeik nem hitelesek.
A bukaresti és kolozsvári Verespatak-tüntetéseken megizmosodott Uniţi Salvăm (Együtt megmentjük) csoport felrója a politikusoknak, hogy korruptságuk és hozzá nem értésük miatt a lakosság elvesztette bizalmát a parlamentben, a politikai pártokban és a voksolás korrektségében, és tüntetéseket hirdetett az ország nagyobb városainak központjaiba vasárnap délután öt órára.
Állampolgári sztrájknak nevezi a voksolás megtagadását vagy a voks érvénytelenítését, illetve arra szólít fel, hogy fejezzük ki szavazatunkat az utcán. A csoport ezt teljesen európai szellemiségűnek gondolja, és olyan Európát szeretne, ahol a választás nem bohózat, és van kire szavazni.
Felrója a pártoknak, hogy ahelyett, hogy megreformálták volna magukat, fokozatosan egyre nagyobb akadályokat gördítettek az elé, hogy civilek is résztvegyenek a politikai életben, és politikai erővé tudjanak tömörülni.
Az Uniţi Salvăm csoport követelései:
- Csökkentsék háromezerre a politikai pártok bejegyzéséhez szükséges támogatói aláírások számát, a támogatókat pedig ne 18 megyéből kelljen összeszedni, hanem csak 5 megyét jelentsen a földrajzi megoszlás feltétele.
- Töröljék el a pártoknak azt a kötelezettségét, hogy a választást megelőző években aktualizálják tagjaiknak és támogatóiknak listáját. A jelenlegi tövény 25 ezer fős tagságot követel meg.
- Csökkentsék a jelöltek indulásához szükséges támogatói aláírások számát EP-választásokon pártoknál 200 ezerről 20 ezerre, független jelölteknél százezerről tízezerre; parlamenti választásokon a független jelöltektől saját körzetük választóinak ne legkevesebb 4, hanem csak fél százalékának támogatói aláírását kérjék, képviselőjelöltektől legkevesebb ezret, szenátorjelöltektől legkevesebb kétezret; önkormányzati választásokon pedig indulhassanak független jelöltek az illető körzet választóinak ne 2, hanem csak 0,3 százalékának támogatásával is.
- Választás típusától függetlenül vezessék be a szavazólapokra az Egyik jelölt sem rubrikát.
- A választási kaució összegét csökkentsék öt havi minimálbérről egyre.
- A pártok azzal arányos állami támogatásban részesüljenek, ahány szavzatot szereztek bármelyik típusú választáson.
A csoport ajánlja továbbá a parlamenti küszöb csökkentését 3 százalékra, kétfordulós helyhatósági választást, nyitott jelöltlistákat, ahol a választó határoz a sorrendről, a támogatói aláírások elektronikus gyűjtését és ellenőrzését, a levélben szavazást és az elektronikus szavazást a külföldön élő állampolgárok számára.
Olvasson még:
Fotó: Szabó Tünde