Az Erdélyi Napló hetilap megszerezte, a Mensura Transylvanica pedig már a kilátásba helyezett közvita előtt kielemezte az RMDSZ szakmai műhelyében készülő székelyföldi autonómiatervezetet.

Az elemzőcsoport megállapította, hogy a tervezet nem a történelmi Székelyföldre, hanem a Székelyföldet magába foglaló, de más területekkel is kiegészítő Hargita, Kovászna és Maros megyékre vonatkozik. Az RMDSZ e három megye társulásos régiójának a kialakítását, valamint „sajátos státussal” való felruházását javasolja.

„Öszvérmegoldás”

A tervezet nem szán a régiónak közvetlenül választott döntéshozó testületet, a részt vevő megyék képviselő-testületeinek tagjaiból álló testületre bízná a régióval kapcsolatos döntések meghozatalát. Ezt az elemzőcsoport „öszvérmegoldásnak” és több szempontból is problémásnak tartja. A Mensura megállapítja, az RMDSZ-tervezet jóval kevesebb hatáskört biztosít a székelyföldi régió számára, mint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vagy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tervezete. „E mögött valószínűleg az a stratégiai megfontolás rejlik, hogy a hatásköri jogosultságokat sikeresebb menet közben, a régió autonómiájának a fejlesztésével elérni” – állapítja meg az elemzőcsoport. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az RMDSZ-tervezet pénzügyi fejezete sokkal kidolgozottabb, mint a másik kettőé.

Nincs alkotmányos garancia

Bírálatként fogalmazza meg, hogy a régió hatásköreinek nincs alkotmányos garanciája a szövetség tervezetében. Az állam nem csupán delegálhat, hanem el is vonhat hatásköröket a régiótól. Ez – megállapítása szerint – megkérdőjelezi a társulás autonómiáját.

Az elemzőcsoport nemcsak politikai, hanem közjogi szempontból is kivitelezhetetlennek látja a régió beillesztését a román alkotmányjogi keretekbe. „Ezért a nyilvános vita eredményes lefolytatásához az RMDSZ-nek ki kell dolgoznia és mellékelnie kell a tervezethez a saját alkotmánymódosító opcióit, illetve alternatíváit is” – vonja le a következtetést a Mensura.

A tervezet preambulumát és fontosabb cikkelyeit, valamint a dokumentumról készített Mensura-elemzést az Erdélyi Napló hetilap és a Krónika napilap is közzétette ma.