// 2026. szeptember 12., szombat // Mária

Felizzottak a diákneuronok

// HIRDETÉS

Mert elkezdődött Kolozsváron a 17. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. Úgy tanácskoznak, mint a huzat. Mi megtudtuk, mit nyögünk.

Ünnepi megnyitóval kezdődött a 17. ETDK, mert az maga is ünnep - köszöntött mindenkit a kolozsvári BBTE dísztermében dr. Soós Anna rektorhelyettes, aki a Pallas lexikont ütötte fel, hogy ihletet kapjon az ünnepi beszédhez.

És megtartotta a legjobbat

Már a neten forgatja a Pallast, innen idézte, hogy az „universitas a tudományosságnak központja, hol a tudományok összességének főbb ágazatait tudós szakférfiak művelik és a tudományos életpályákra készülőknek tanítják”. De ebből a lírai rész a fontos, ezt idézte a rektorhelyettes is: „Elsőben együtt voltak az emberek: tanítók és tanulók alkották együtt az egyetemet.” 

 

Mint a TDK-n, ahol a tanárok mentorkodnak, a diákok saját kutatásaikhoz közvetlen irányítást kapnak tőlük, és vélhetően mindenki élvezi ezt a szellemi együttlétet.

 

 

Ezt az önkéntes pluszmunkát legfeljebb oklevéllel honorálják, itt épp Szabó Á. Töhötöm szakmányban szignózza őket a diákbarát tanároknak. Kemény munka, ha valaki a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézetet igazgatja.

 

A diákvezetők is köszöntöttek, de olyan formálisak, merevek és üresek voltak, hogy egy Heló! jobban esett volna. Hiányzott a forrásanyag. De legalább nem nyúzták el. Annyi maradt meg, hogy Talpas Botond itt is elmondta, hogy jövőre Kolozsváron zajlanak majd az OTDK Fizika, Földtudományok és Matematika Szekciójának munkálatai, először a magyarországi határokon túl. 

Rekordot döntenek a diákok

idén, 327 dolgozatot mutat be 378 egyetemi hallgató, aki több mint kétszáz témavezető oktató irányításával dolgozott, munkájukat pedig 157-en bírálják el a következő 3 napban - tudtuk meg Kisgyörgy Réka programfelelőstől. A szervezők számát nem is merte említeni. 

 

Két és fél napig zajlanak a szekcióülések, vasárnap állófogadással zárul az egész buli. Közben a más városokból érkezett diákok már javában beleásták magukat Kolozsvár kocsmakultúrájába, egy részük pedig most áll fel tapsolni a harmadéves színisek vizsgaelődásának végén a bölcsészkaron.

 

Az ünnepi megnyitó az Extravaganza vonósnégyes minikoncertjétől vált extravagánssá, majd dr. Mezey Barna, az ELTE rektorának előadásától

tudományossá és emberivé.

Mert ő meg is hatódott a helyszíntől: elmondta, hogy nagyapja valószínűleg épp ugyanebben a teremben vette át annak idején tanári diplomáját, és vele kezdődött a családban az oktatói pálya, amelyet azóta sem hagytak el. 

 

Azt is elmesélte, miért egyedi a TDK hagyománya térségünkban: mert ez volt az egyetlen olyan egyetemi tevékenység a kommunizmusban, amelybe nem szólt bele az állampárt. Ezért szerették a diákok szervezni és kutatásokkal készülni rá.

 

Ő maga egyébként jogtörténész, és előadásának csak a címe volt enyhén riasztó: Regionális jogfejlődésünk európai problémái. A tartalma kifejezetten érdekes volt, azt taglalta és illusztrálta, hogy az európai jog- és társadalomfejlődésben hogyan tett szert Közép-Kelet-Európa a megkésettségre. 

 

 

A megkésettség kifejezést tisztán technikai értelemben használta, például az államszervezés itt és a többi periférián 500 évvel később kezdődött, mint a mag-Európának számító karoling birodalom területén. Amelynek nyugati felén fekszik most nagyjából Franciaország, keleti felén Németország.

 

Ez a terület szervesen fejlődött, maga találta ki, milyen is legyen a középkori keresztény európai állam- és társadalmi modell. Míg a perifériák (brit szigetek, Ibériai-félsziget, Skandinávia, Itáliai félsziget, Nyugat-Balkán, Kárpát-medence) nagyjából 500 éves késéssel láttak ehhez hozzá, és 50-100 év alatt alakultak ki a királyságok, szerveződött meg az egyház, alakították feudálissá a társadalmat vállalt kényszer hatására, létező modellek adaptálásával.

 

Ennek következményeit a mai napig nyögjük a napi politikában is. Mert az egyik következmény épp a nem autonóm társadalom, amelynek működésébe mindig felülről nyúl bele a politikai vezetés legtöbbször a jog eszközével. (A római jog jó példa a késői modellátvételre, ezt Magyarországon a reformkori értelmiségiek és politikusok vezették be. Egyes konfliktusokat még utána is Werbőczy 1514-ben befejezett Tripartitumára hivatkozva oldottak meg a bíróságok.)

 

A társadalom a saját szabályai szerint szeret működni, ami nem esik mindig egybe a jogi szabályokkal, ezért folyamatosan diszfunkciók lépnek fel, amelyeket folyamatosan korrigálni kell. Egy ilyen társadalom "igényli" is a folyamatos állami beavatkozást, bár nem feltétlenül vágyik rá. És emiatt alakult ki az elitben a messianisztikus tudat. Ezt is nyögjük, még ma is.

 

Kiváncsi lettél az előadás szaftos részleteire? Jöttél volna el. 

 

Mi pedig innen drukkolunk a diákoknak, hogy legalább ilyen érdekes bemutatókat tartsanak. Holnap reggel indul a verseny!

// HIRDETÉS
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Nagyot fordul a Kerék csárda: 450 férőhelyes rendezvényközpontot épít a kolozsvári vendéglátós család
Krónika

Nagyot fordul a Kerék csárda: 450 férőhelyes rendezvényközpontot épít a kolozsvári vendéglátós család

A kolozsvári Kerék csárda családi vállalkozásként másfél évtized alatt nőtte ki magát a város egyik ismert vendéglátóhelyévé. Sipos József és családja most 9,4 millió eurós beruházással lépne tovább.

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt
Főtér

Nem rendezték meg a dobrudzsai halászléfesztivált, mégis több tucat turista csődült a helyszínre, majd hoppon maradt

Csökkenni fog a Duna vízhozama a következőkben. Az oktatási miniszter optimistán tekint a tanügyre.

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba
Székelyhon

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

A rendőrök elfogtak Konstanca, Dâmbovița, Buzău és Brăila megyében négy román állampolgárt, akiket a dán hatóságok európai elfogatóparancs alapján egy honfitársuk meggyilkolása miatt kerestek.

Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?
Krónika

Moszkva szerint Románia fegyvert szállított Kijevnek a lebombázott ukrán-moldovai átkelőn. De milyen fegyvereket szállított?

Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.

Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá
Székelyhon

Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá

Arany- és rézkitermelésre készül a kanadai Euro Sun Mining Erdélyben, a Rovine nevű projekt finanszírozására szándéknyilatkozatot kötött a cég egy 400 millió dolláros hitelfelvételre – írja az MTI a Economica.net nyomán.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Szántai János

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

Uránatomokból villanyáram – így működik a cernavodai erőmű

Fall Sándor

Elmagyarázzuk, mi a jelentősége az ország egyetlen atomerőművének, hogyan működik egy CANDU-reaktor és hogyan alkalmazott a kommunista Ceaușescu kapitalista nyugati atomtechnológiát az 1970-es években.

// HIRDETÉS