Szakadni akarnak az ukrán megyék. De csak ők

Donyeck megye már népköztársasággá kiáltotta ki magát, Luhanszk is szakadna. Kijev terroristákat emleget, Románia elítéli, az oroszok egyelőre hallgatnak.
Hirdetés

A szavazók 94-98 százaléka a kelet-ukrajnai Luhanszk megye függetlensége mellett döntött – közölte a szakadárok által egyoldalúan kikiáltott „luhanszki népköztársaság” választási bizottságának elnöke az Unian hírügynökség hétfői jelentése szerint.

Luhanszkban várják még a szavazatokat azokról területekről, ahol a kijevi vezetés által felállított Nemzeti Gárda tevékenysége nehezítette a szavazást. A részvételi arány 81 százalékos volt.

Máris kikiáltották

Roman Ljahin, a szakadárok által donyecki népköztársaságnak kikiáltott Donyeck megye választási bizottságának elnöke vasárnap este  az előzetes eredményeket ismertető sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy a választópolgárok 89,07 százaléka adta voksát a terület függetlenségére, míg 10,19 százalékuk ellene szavazott. Ljahin szerint a részvételi arány náluk 74,87 százalékos volt.
 
A kijevi vezetés és több külföldi ország közölte, nem ismeri el a kelet-ukrajnai úgynevezett népszavazások eredményét.

Ropogtak közben a fegyverek

A népszavazások és provokációk mögött „orosz követelményeknek megfelelően felfegyverzett és kiképzett” terrorista bűncsoportok állnak – közölte hétfő hajnalban az ukrán külügyminisztérium.
 
A tárca leszögezte, hogy a „Krem által szervezett és pénzelt” népszavazások jogilag semmisek, ennek a „bűnös bohózatnak” a szervezői tudatosan megsértették Ukrajna alkotmányát és törvényeit, és figyelmen kívül hagyták Kijev és a nemzetközi közösség felhívásait.
 
A népszavazással egy időben ukránbarát erők és szakadárok közötti fegyveres összecsapást történt Krasznoarmijszk településen, és két ember meghalt. Olyan hírek láttak napvilágot, hogy a fegyveres szakadárokra vérdíjat kitűző Ihor Kolomojszkij milliárdos üzletember által verbuvált Dnyipro nevű zászlóalj zavarta meg a népszavazást.
 
Az ukrán belügyminisztérium azonban hétfőre virradóra cáfolt, hogy a különlegesen kiképezett katonákból álló, a belügyi csapatokhoz tartozó zászlóalj részt vett volna az ottani eseményekben. A tárca szerint az alakulat nem hagyta el a Dnyipropetrovszki megye területét.

Oroszország két ürügyet is teremtett arra, 

hogy csapatai behatoljanak Ukrajnába – vélte Dmitro Timcsuk ukrán katonapolitikai szakértő, újságíró, az Információs Ellenállás nevű szervezet koordinátora. A szervezet honlapján megjelent interjúban – amelyet az Obozrevatyel című ukrán hírportál ismertetett – Timcsuk kifejtette: Moszkva az úgynevezett népszavazás ürügyén, illetve „békefenntartóként” is beavatkozhat.
 
A szakértő szerint Oroszország hivatkozhat arra, hogy a vasárnapi népszavazás eredménye szerint a kelet-ukrajnai megyék lakosai nem akarnak az egységes Ukrajnához tartozni, és „meg kell védeni” a döntésüket, nem engedve, hogy Kijev erővel Ukrajnán belül tartsa a Donyeck-medencét.
 
A második forgatókönyv szerint Moszkva „polgárháborúnak” minősítheti a kelet-ukrajnai eseményeket, és előkészítheti a „békefenntartói” bevonulását. „Természetesen, megmentve »honfitársait és a baráti népet a véres kijevi juntától«” – fogalmazott Dmitro Timcsuk.

Románia elítéli

A román külügyminisztérium törvénytelennek tartja és elítéli a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék önállóságáról vasárnap rendezett népszavazásokat, és Oroszországot is felszólítja, hogy ne ismerje el azok eredményét.
 
Bukarest kiáll Ukrajna területi épsége és szuverenitása megőrzéséért, amelyeket a térség biztonsága és stabilitása alapfeltételeinek tekint, ugyanakkor aggasztják a szakadár törekvések, amelyek megítélése szerint elhúzódó „konfliktusívet” rajzolnak ki a Fekete-tenger térségében, súlyos biztonsági kockázatot idézve elő.
 
Románia egyébként még Koszovó függetlenedését sem ismerte el.
Hirdetés