Miután az elmúlt hónap végén több mint 200 személynek kellett új otthon után néznie a nagybányai városháza kilakoltatási akcióját követően, a polgármesteri hivatal úgy döntött, felszámolja a megyeszékhely külterületén illegálisan megépített putrikat is. Az intézkedés révén az Alsófernezely és a Pirita városrészekben, illetve a Krájka-patak mentén áldatlan körülmények közt élő, több mint 150 roma családnak kell elköltöznie. Cătălin Cherecheş polgármester elmondta, az önkormányzat és a helyi rendőrség a csendőrök segítségével összeszámolná az említett városrészekben engedély nélkül felhúzott tákolmányokban élőket, és ellenőrzik a lakók személyi igazolványában szereplő lakcímeket is. Az akcióban részt vesznek a gyerekvédelmi igazgatóság munkatársai is.

A polgármester továbbá közölte, a nem nagybányai lakcímmel rendelkező személyeket – akik az elmúlt években a környező megyékből költöztek a városba – hazaküldik. Cătălin Cherecheş – aki két évvel ezelőtt bejelentette, célja, hogy fokozatosan felszámolja a város területén illegálisan létrehozott cigánytelepeket – a városháza újabb lépését azzal indokolta, hogy a telepek lakói zaklatják a környékbelieket, a legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem tartják be, ugyanakkor a körzetben a bűnözés is növekvő tendenciát mutat.

Szociális otthon a lepusztított tömbházban

Az önkormányzat ugyanakkor az elmúlt napokban lakoltatta ki a Melodiei utcai tömbházba engedély nélkül beköltözött roma családokat, mert úgy döntött, az épületet felújítja, és szociális otthonná alakítja. A városháza 3,4 millió lejt költene a projekt kivitelezésére.

Cătălin Cherecheş elmondta továbbá, a tömbház 50 lakrészében nagyrészt roma családok laktak, akik a kilakoltatást követően háztelket kapnak az önkormányzattól, amennyiben építkezni akarnak. A városháza illetékesei szerint a Melodiei utcai, lepusztult állapotba került tömbház lakói több mint 140 ezer lejjel tartoznak a szolgáltatóknak. A kiürített épületet egyébként a városháza alkalmazottai hétfőn már bekerítették, s elmondásuk szerint a volt lakók minden olyan felszerelést tönkretettek az épületben, amit nem tudtak magukkal vinni.

„Többé nem néma a Patarét”

Eközben lezárult a pataréti romák társadalmi integrációját szolgáló, az ENSZ Fejlesztési Programjával (UNDP), valamint a civil és tudományos szférával közösen végzett kolozsvári kísérleti program. „A két év alatt, amíg magunk mellett tudhattuk a nemzetközi szervezetet, négy nagyon fontos dolgot tanulhattunk meg: egyrészt azt, hogy a pataréti súlyos helyzetre is vannak megoldások, másrészt vannak kutatásból származó adataink, így többet tudunk már a pataréti reális problémákról, ugyanakkor már eljutnak hozzánk az ottani közösség igényei, így többé nem néma a Patarét. A legfontosabb, viszont, hogy vannak terveink arról, hogy mit és főleg hogyan kell cselekednünk a társadalmi integráció érdekében” – olvasható a záróesemény beszámolójában.

A nemzetközi partneri segítséggel csak a legfontosabb beavatkozásokat sikerült elvégezni: mobil szociális szolgáltatás, világítás, after-school, közfürdők, iskolabusz létesítése.

A projekt legfontosabb eredménye, hogy kialakult egy kapcsolat és párbeszéd az önkormányzat és a pataréti roma közösségek között, amely elengedhetetlen feltétele a további együttműködésnek. A továbbiakban a városvezetés, a lakosság, a pataréti közösségek, a civil szféra és a tudományos közösség közös feladata Kolozsváron megtalálni ezer megoldást ezer pataréti problémára, mivel a kirekesztés sokkal költségesebb, mint az integráció.