Nem is akartak egyesülni az erdélyi románok?

Nem feltétlenül. Ezt állítja Lucian Boia, a román történészek Jimi Hendrixe. A szakma replikázik.
Hirdetés
Újabb mítoszokat rombol porig Boia: az első világháborúról szóló új könyvében a Nagy Egyesülés körüli tévhiteknek járt utána.
 
Az Első világháború – Ellentmondások, paradoxonok, újraértelmezések (Primul război mondial. Controverse, paradoxuri, reinterpretări) című 120 oldalas történelmi esszéjét az elmúlt héten jelentette meg a bukaresti Humanitas könyvkiadó. Új könyvében egyebek mellett azt is felveti, hogy ha a Monarchia 1918-ban egyenlő népek konföderációjává alakult volna, nem biztos, hogy az erdélyi románok egyesülni akartak volna Romániával.
 
A Bukaresti Tudományegyetem professzora a mítoszok kategóriájába sorolta, hogy az 1918-ban megvalósult nemzeti egység „több évszázados álma” lett volna a románoknak. Többségük nem is hallott róla, állítja Boia, hiszen a lakosság 80%-a földműves volt, egészen más problémákkal. Kijelentette, ha az állítás igaz lenne, a románok olyan korban vágytak volna a nemzeti egységre, amelyiknek sehol Európában nem volt ez a jellemzője.
    

„A Nagygyűlés nem pótolhatta a népszavazást, hiszen nemcsak a románok voltak jogosultak Erdély jövőjéről dönteni, hanem a tartomány valamennyi lakója. A lakosság majdnem felét tehát nem kérdezték meg, hogy akar-e Románia határai közé kerülni”

– fogalmazott Lucian Boia. A Gyulafehérvári Nagygyűlés kapcsán még azt is mondta, hogy ma nemigen felelne meg a demokratikus követelményeknek – hozzátéve: az adott körülmények között azért valószínűleg egy korrekt népszavazás is az egyesüléspártiak győzelmét hozta volna.
 
A román Hahner Péter azt is megemlítette, hogy Erdély és Bukovina megszerzésével Románia lemondott Moldva Prúton túli részeiről. „Erdély és Bukovina elég meggyőző jutalom volt a másik román tartomány, Besszarábia teljes elfelejtéséhez. Az ugyanis szóba sem kerülhetett az Antanttal, azaz Oroszországgal kötött szerződés esetén” – magyarázta a történész. 
 
Sokan nyereségnek tartják, hogy Lucian Boia új szemléletet hoz az ellentmondásos történelmi korok leírásában. Ion Novacescu azonban nevetségesnek tartotta, hogy a bukaresti szerző négy évvel a nagy egyesülés centenáriuma előtt vitatni kezdi a Gyulafehérvári Nagygyűlés legitimitását. „Megvalósult a román egység, és ez egy letagadhatatlan történelmi tény” – mondta a történész Ziua de Cluj-nak.
 
Fotó: Radu Sandovici
Hirdetés