Az elnök az egyik tegnapi interjújában a Victor Pontáról és a jobboldal elnökjelöltjéről tett nyilatkozatain túlmenően meglepetést okozott az európai szocialisták, de Lengyelország politikai vezetői ellen is indított virulens támadásával. Mindezekre úgy került sor, hogy közben Romániának és Lengyelországnak kitűnő stratégiai kapcsolataik vannak és hasonlóan vélekednek az Oroszországgal szembeni európai viselkedésről.

Băsescu szerint „Lengyelország kormányfője, Donald Tusk az Európai Energetikai Közös Piacról beszélt az elmúlt napokban. Nos, számomra vicc az, amit Tusk úr mond! Nos, ha te, Tusk, hallgattál, amikor megváltoztatták a Nabucco (gázvezeték) nyomvonalát, ami megoldotta volna Bulgária gondját is, Magyarországét is, Ausztriáét és elágazással Ukrajnáét is, sőt Lengyelországét is, akkor most előállsz azzal, hogy az Európai Unió Energetikai Közös Piacáról beszélj nekem? Miközben én nem függök az orosz gáztól?”. Ebben a kontextusban Băsescu megjegyezte, hogy Románia bármikor képes más forrásokkal felváltani az Oroszországból importált gázt és példaként a hőerőműveknek szállított gáz pakurára cserélését említette. Máskor az elnök azt nyilatkozta, hogy Románia egyszerűen néhány műtrágyagyár bezárásával lemondhatna a Gazpromtól importált gázról.

Traian Băsescu a lengyel kormányfőnek a Financial Times-ban két nappal ezelőtt közölt cikkére utalt, amiben ez utóbbi egy Európai Energetikai Unió létrehozását javasolja, amiben egy közös szerv foglalkozna az Oroszországból történő gázimporttal, bizonyos szolidaritási mechanizmusok pedig közös választ váltanának ki, amennyiben Oroszország megszakítaná a gázellátást, mint 2009-ben, és európai támogatást nyújtana az infrastruktúrára és a gáztározók megépítésére azokban az országokban, melyek magas fokon függnek az orosz gáztól. Mindezek a javaslatok Lengyelország érdekét szolgálnák, mely 60 százalékos mértékben függ az orosz gáztól. Băsescu elnök arra enged következtetni, hogy Románia, olyan gáztermelőként, mely akár függetlenné is válhat a fekete-tengeri tartalékok és a palagáz kitermelésével, erőpozícióból tárgyalhat az EU esetleges közös energiapolitikájával kapcsolatos bármilyen döntés befolyásolásával. Az elnök azt vetette a lengyel kormányfő szemére, hogy ez utóbbi nem támogatta eléggé országát a Romániának hasznos Nabucco-gázvezeték ügyében, de nemcsak ebben, ebből pedig implicit módon az következik, hogy Románia abban a helyzetben van, hogy döntő módon szabhat feltételeket bármilyen európai energetikai megállapodás ügyében, tehát Tusk úr vegye figyelembe Bukarest érdekeit. Az államfő ezt az ügyet azon témák között említette, melyeket az európai parlamenti választás román jelöltjeinek fel kellene vetniük, ami azt sugallja, hogy Románia energetikai érdekei brüsszeli érvényesítésének, az ukrán válság által megteremtett körülmények között, Románia és a közösségi struktúrákon belüli képviselői európai politikái egyik elsődlegességének kellene lennie.

Szintén az ukrán válsághoz kötötte Traian Băsescu az európai szocialisták elleni példátlan támadását is, akiket, az Európai Bizottság élére javasolt jelöltjükkel, Martin Schulz-cal együtt olyan oroszbarát állásponttal vádolt meg, ami nem szolgálja Románia érdekeit, valamint egy Moldova Európai Unióhoz közeledésével szemben ellenséges állásponttal. Băsescu nemzeti érdekkel kapcsolatos üggyé változtatja a jobboldal melletti és a szocialisták elleni döntést, ami növelheti az európai parlamenti választás tétjét.

Băsescu: Nem vagyunk senki utánfutója

Ami Lengyelországot illeti, Băsescunak volt még két szemrehányása az ország vezetőivel szemben. A Románia–Lengyelország–Törökország háromoldalú csoportról, a két évvel ezelőtt Bukarestben elindított regionális együttműködési kezdeményezésről beszélve, az elnök azt „a legtartalmasabb regionális politikai eredmény”-nek nevezte, de fontosnak tartotta kijelenteni, hogy „Románia sohasem fog a másik kettő valamelyikének utánfutójává válni”. Emlékeztetett arra, hogy Romániát bírálták amiatt, hogy nem vállalt nagyobb szerepet Ukrajnában és inkább Moldovában tevékenykedett és fontosnak tartotta visszavágni: „Mert jobban láttuk és jobban megértettük a térségbeli tényeket és azt, amire képesek vagyunk”. Ez a megfogalmazás azt sugallja, hogy Bukarest távolról sem boldog amiatt, ahogy Lengyelország az ukrán válságot kezelte, de a varsói kormány által magára vállalt regionális vezetői szerep miatt sem. A témában járatos források a România liberă számára megerősítették, hogy Bukarestben elégedetlenséget vált ki Donald Tusk és Radoslaw Sikorski lengyel vezetők azon igénye, hogy ők legyenek az Oroszország és a Kelet-Európa közötti kapcsolat vezetői.

Ugyanilyen módon kell értelmezni Băsescu elnök harmadik „szemrehányását”, aki megjegyezte, hogy Románia a kölcsönös bizalmatlanság miatt nem működhet „híd”-ként a nyugat és Oroszország között és emlékeztetett arra, hogy Lengyelország megpróbálkozott ezzel, de kudarcot vallott. „Ahelyett, hogy megjátszanám a hidat és megtapossák a púpomat, inkább magam mellé veszek egy szövetségest és pillérré válok a Fekete-tengernél. Amíg én vagyok az elnök, nem leszünk híd. Nehéz hídnak lenni, amin mindenki utazgathat. A hídon gyalog is átkelhetnek, tankkal is”, figyelmeztetett Traian Băsescu.