// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Nem turistának való vidék

// HIRDETÉS

Nem csak sörrel és miccsel élne az ember. Még május elsején sem. Kulturálódásra azonban kevés az esély, a legtöbb múzeumban anyagiak híján kénytelenek a munkaszüneti napokon zárva tartani.

A szükséges anyagi erőforrások, illetve megfelelő alkalmazotti létszám hiánya akadályozza meg sok esetben az erdélyi és partiumi múzeumokat abban, hogy ünnepnapokon is nyitva tartsanak, ugyanakkor – mint megtudtuk – a munkatörvény is igen szigorú a hivatalos munkaszüneti napok kapcsán.

Az intézményeket azt követően kerestük meg, hogy a múlt héten kiderült, számos külföldi turista tett panaszt az utazási irodáknál, nehezményezve, hogy húsvétkor és karácsonykor zárva találták a romániai múzeumokat, miközben többek között ezekre lettek volna kíváncsiak itt- tartózkodásuk idején.

Egy német turista beadványában ugyanakkor többek között arra hívta fel a romániai hatóságok figyelmét, hogy családjával húsvétkor rendszerint kirándulnak, s még sehol sem futottak bele hasonló helyzetbe, hogy nagypéntektől húsvét-hétfőig a legtöbb múzeumot vagy más turisztikai látványosságot zárva találjanak. „Ez ártalmas a romániai idegenforgalomra nézve” – mutatott rá ugyanakkor a felháborodott turista.

Hasonlóképpen látja a helyzetet Gheorghe Fodoreanu, az Invitation Romania ügynökség tulajdonosa is, aki szerint kétszeresen is árt a turizmusnak, ha ünnepek alkalmával zárva tartanak, hiszen amellett, hogy pénzt veszítenek, imázsukat is rombolják.

A Krónika annak járt utána, hogy a május elsejéhez kapcsolódó hosszú hétvégé milyen erdélyi és partiumi múzeumokat látogathatunk meg, ha útra kelünk. Mint kiderült, nem maradunk kultúra nélkül csak nem mindegy, hogy mikor és hova megyünk. Láthatunk például Rembrandt metszeteket, székely néprajzot 21. századi köntösben, s nem kell melegebb éghajlatra vándorolnunk egy kis Afrikáért sem.

Ha a munka ünnepét a sör és miccs mellett egy kis kultúrával is megspékelné, csak nem tudja, hova érdemes menni, kattintson az alábbi linkre.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS