// 2026. október 8., csütörtök // Koppány

Gabriel García Márquez utolsó vacsorája

// HIRDETÉS

Amikor a halálhírét láttam, az jutott eszembe, hogy ha hinnék a misztikus összefüggésekben (és végeredményben miért is ne hihetnék?), most gondban lennék.

Két napja azon morfondíroztam egy antikváriumban, megvásároljam-e egy elbeszéléskötetét, amelynek a szövegeit ugyan külön-külön már olvastam máshol, de így egyben tetszetősnek tűnt. Aztán bevillant, hogy mintha mostanában betegeskedne, kicsit olyan utolsó tiszteletteljes gesztusnak tűnt feléje az a könyvvásárlás, hagytam a fenébe. Úgysem hal meg egyhamar, nem az a fajta, valahogyan ki kell jönnie a száz év magánynak.

Hát meghalt, ráadásul Nagycsütörtökön, hogy még inkább gondolkodóba ejtse a misztikus lelkeket. (Hezitáltam is egy kicsit, mielőtt leírtam ezt a címet, de végül is a szakrális és a profán szférák keverése tőle sem volt idegen.)

 

Lehetne most arról beszélni, hogy mekkora író volt, milyen jelentős műveket tett le az asztalra, hogy Nobel-díjat kapott, hogy Kuba és az Egyesült Államok egykori elnökét egyaránt a rajongói között tudhatta, vagy Shakira is azért remegett, hogy véle fényképezkedhessen. Meg sok hasonló mondén dolgot, róla, aki utálta a nyilvánosságot. Van egy kiváló költőismerősöm, aki szerint a Száz év magány és a Szerelem a kolera idején minden idők két legjobb regénye; egy másik nagy magyar író viszont mindközönségesen „színvonalas középregények”-nek titulálta a műveit, azóta sem győzök ámulni ezen.

 

Mindez most már nem lényeges. Az viszont igen, hogy Macondó mindig is egy kicsit Erdélyt idézte számomra, mindkettő eléggé kertszerű, és tündérek is laknak benne bizonyára, még ha néha nehezen is ismerni rájuk. Újra kéne gondolnom ezt a misztikus dolgot, ha már.

 

És akkor írjuk le szabatos, tárgyilagos sajtónyelven: „87 éves korában, súlyos betegeskedés után meghalt Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író, április 17-én, Mexikóvárosban.”

 

Aztán lapozzunk, és készüljünk a Húsvétra tovább.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Romániából jártak át fosztogatni Magyarországra: zsákszámra vitték a laptopokat és mobiltelefonokat
Krónika

Romániából jártak át fosztogatni Magyarországra: zsákszámra vitték a laptopokat és mobiltelefonokat

Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról
Krónika

Döntött a magyar kormány a Határtalanul! programról

Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program, és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtó támogatására is elérhető egy pályázat – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn.

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között
Székelyhon

Elgázoltak egy medvét Szentegyháza és Csíkszereda között

Medvét ütött el egy autó szerdán reggel fél kilenc körül a 13A jelzésű országúton, Szentegyháza és Csíkszereda között.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS